Az idősellátás nagyon jó példa, hogy a különbséget, és még inkább a szemléletet lássuk a két ország egészségügye/szociális ellátása között.
Bőny nagyjából fele akkora, mint a francia Meuse megyében fekvő, ötezres lélekszámú Commercy. A két településnek egy közös pontja van: dr. Menyhárt Miklós. Magyarországon a falu háziorvosa, Franciaországban az Alzheimer-betegek kezelésére szakosodott városi kórház osztályvezetője (jelenleg az intézmény igazgatóságának tanácsadója). Látja a két rendszer közötti különbséget békeidőben, és persze most, a Covid-járvány idején is. A Telexnek mesélt.
Ez egy remek cucc - mutat az orvosi rendelő sarkában megbújó hűtőládára, amiben korábban a rákokat és az egyéb tengeri finomságokat hozta haza Franciaországból. „A tíz-tizenkét órás út során végig hűtött.” Most is jól működik, csak más a funkciója: mínusz 25-30 fokon tudja tárolni a Covid-vakcinákat. Másnak nem nagyon van ilyen. Menyhárt doktor Bőny háziorvosaként heti rendszerességgel olt – annak függvényében, ahogy a vakcinákat az országos keretből megkapja.
Ha rajtam múlna, napi kétszáz embert simán be tudnék oldani, beszéltem is a polgármesterrel, hogy ha egyszer lesz ennyi vakcinánk, a kultúrházban könnyen fogadhatnánk az embereket. De ennek még a közelében sem járunk, egyelőre hatvan a napi rekord. Ennyi oltóanyagot kaptunk, így ennyi embert tudtam behívni. Két óra alatt végeztünk az oltásukkal. Még szünetet is tartottunk.”
Dr. Menyhárt Miklós 2008-ban ment ki Franciaországba, öt évig kint élt és dolgozott, majd úgy jött haza, hogy a Győrhöz közeli háziorvosi praxis mellett ingázott a két ország között. Kétlakiságáról úgy fogalmazott korábban, hogy „amikor besokallok itt, megyek gyógyítani olyan helyre, ahol az orvost, illetve az orvoslást jobban megbecsülik”. Továbbiak a cikkben