A magyarok harmada él a létminimum alatt

A létminimum egy főre eső összege érdemben nem változott az elmúlt években: tavaly 90 650 Ft volt, kétezer forinttal több, mint 2016-ban. Az alig 2 százalékos növekedés nagyjából az élelmiszerárak inflációjának megfelelő emelkedés – mondta el a Heteknek Kiss Ambrus szociológus, a Policy Agenda vezető elemzője. Az intézet 2015 óta végzi a létminimum-adatok számítását, mióta a KSH felfüggesztette az adatközlést, mondván: a létminimum fogalma túlzó a hazai szegénység megítélése szempontjából.

A kiadások szerkezete nem módosult: a háztartások átlagosan jövedelmük 31 százalékát költik élelmiszerre, 22 százalékát lakásfenntartásra, 10 százalékát közlekedésre, 5 százalékát egészségügyre és higiéniára, 7 százalékát telefonálásra, 6 százalékát kultúrára, oktatásra, 3 százalékát ruházkodásra.

Tavaly a háztartások 25 százaléka élt a létminimum alatt, míg tavalyelőtt a 29 százaléka. A családtípusokat tekintve a legveszélyeztetettebbek a 18 év alatti gyermeket nevelő családok: 2016-ban a gyermekes családok 51 százaléka élt a létminimum alatt – jóllehet az össznépességen belüli arányuk csak 20 százalék –, miközben a nyugdíjas háztartások 13 százaléka, a gyermektelen családoknak pedig a 23 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. További adatok a teljes cikkben