Európában szerencsére az enyhébb megbetegedést okozó variáns, vagyis a nyugat-afrikai jelent meg.
Majdnem borítékolható volt, hogy az európai felbukkanása miatt előbb-utóbb nálunk is lesz majomhimlős eset, és a hivatalos tájékoztatás szerint ez kedden be is igazolódott: egy 38 éves férfi az első beteg. Mi történt eddig, mit mondanak a kutatók, és főleg: mi várható most? - teszi fel a kérdést a hvg.hu.
Az, hogy nálunk is megjelent a vírus, igazából nem annyira meglepő: a kutatók már a napokban is hangoztatták, hogy számítanak erre, noha a többség abban is egyetértett, hogy járvány aligha lesz belőle. De mi történt eddig, és hogy jutott el hozzánk is a betegség? Ezekre a kérdésekre adunk választ alább.
A majomhimlőnek két fajtáját ismerni, a közép- és nyugat-afrikai változatot. Európában szerencsére az enyhébb megbetegedést okozó, vagyis a nyugat-afrikai jelent meg. A betegség egy emberről emberre nem túl könnyen terjedő zoonózis-fertőzés, azaz: hogy valaki elkapja, mindenképpen szoros kontaktusba kell kerülnie egy beteggel.
A fertőzés tünetei a kezdeti szakaszban a következők: rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat. Ezután jelennek meg a kiütések, hólyagok, amik jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen előfordulhatnak.
Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint a vírus fertőzőképessége a kezdeti tünetektől fennáll, és egészen addig tart, amíg a hólyagok kiürülnek, és az úgynevezett pörkök leesnek a bőrről. Szerinte a fertőzés a szoros testi kontaktuson kívül egyéb használati tárgyakkal, például törülközővel, ágyneművel is átadható, ritkábban köhögéssel, tüsszentéssel. A betegség 2–4 hétig tart, a fertőzöttet el kell különíteni.
Jó hír azonban, hogy a majomhimlős beteg általánosságban két héten belül, mindenfajta terápia nélkül, magától felgyógyul. Müller ugyanakkor azt is mondta: mindenképpen elővigyázatosnak kell lenni, figyelni kell az eseteket, és szükséges a korai diagnosztika, gyanú esetén pedig orvoshoz kell fordulni, írja a hvg.hu.