A másodállások megtiltása veszélyeztetheti a betegellátást

Azt nagy sikernek tartja a Magyar Orvosi Kamara, hogy a kormánnyal való megállapodás révén, jelentősen emelkedhetnek a bérek az egészségügyben, továbbá megszűnhet a hálapénz intézménye – erősítette meg az ATV reggeli műsorában Kincses Gyula. A szakmai kamara elnöke azt is eredménynek tartja, hogy 44 napra sikerült csökkenteni a kirendelési időt. Viszont a másodállásokkal kapcsoltban vesztett az egészségügy, de talán az ország is, mert az egyezség elmaradása az egészségügyi ellátás biztonságát is veszélyezteti - írja a hirklikk.hu.

„Nem arról van szó, hogy az orvosok pénzéhesek, és ezért lenne átláthatatlanul kusza a másodállások rendszere. Sokkal inkább az egészségügy struktúrája alakult úgy, hogy csak a vállalkozói jogviszonyban dolgozó, tehát a „maszekoló” orvosokkal együtt képes az egészségügyi intézmény hálózata biztonságos ellátást nyújtani. A megállapodás érdekében, az orvosi kamara nem zárkózott volna el a másodállás megszüntetésétől, de először azt szerette volna tisztázni, hogy valójában hány vállalkozó orvosra van szükség a magyar egészségügyi rendszerben. Illetve tisztázni szerették volna, hogy mely területeken van szükség a másodállás fenntartására, majd azt követően akartak kialakítani egy tisztességes rendszert. Ezt azonban a kormány elutasította, s ragaszkodott a mellékállások megszüntetéséhez.  

Komáromi Zoltán háziorvos szerint a törvény elfogadói nincsenek tisztában azzal, hogy az utóbbi években az egészségügy működése alapvetően megváltozott. Ma a járóbeteg ellátás területén az orvosoknak lényegében nincs is „főállásuk”, hanem három-négy mellékállásuk van. A speciális szakmákban – mint az érsebészet, gyermeksebészet, szemészet – nincs annyi beteg, hogy főállású orvosokat foglalkoztassanak. Ezért az orvosok több rendelőben gyógyítanak. Ezen kívül, az orvosok csatlakoztak olyan magánszolgáltatókhoz, ahol sokkal többet keresnek, mint az állami rendelőkben. Ha dönteniük kell, akkor a magánszférát választják, s a közintézmények orvos nélkül maradhatnak – mondja Komáromi, aki megerősíti: az orvoshiány a nagy forgalmú állami intézményekben valóban veszélyeztetheti a betegellátás biztonságát.  

Komáromi abban bízik: a kamara a következő két hónapban még ráébresztheti az egészségügyi döntéshozókat, hogy a mellékállások megszüntetése veszélyes döntés. Ilyen durván belenyúlni az egészségügyi rendszerbe nem szabad, mert alapvetően nem a nagy kórházakon múlik a betegellátás, hanem a háziorvosi- és járóbeteg ellátáson.

További részletek a cikkben.