A mentőszolgálat járványmérlege és ami mögötte van

Csak a világháborúk és az ’56-os forradalom állította a mostani járványidőszakhoz mérhető kihívás elé az Országos Mentőszolgálatot – mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban a főigazgató. Csató Gábor arról is beszélt, hogy az OMSZ csak az elmúlt több mint egy évben 12 millió pár gumikesztyűt, félmillió védőruhát és 3,5 millió maszkot használt fel.

Az Országos Mentőszolgálattal szemben alapvető elvárás, hogy a lehető leggyorsabban érkezzen a bajbajutottakhoz. Ennek mennyire tudtak megfelelni egy világjárvány közepén? Került-e hátrányba „normál” beteg emiatt?

Nem, és ezt az is bizonyítja, hogy 2020-ban a nagy terhelés ellenére sem tört meg a kiérkezési idő csökkenésének a trendje: bár 2015-höz képest az életmentési feladatszámunk közel 20 százalékkal nőtt, a gyors helyszínre érkezés arányán itt tavaly is sikerült 2 százalékot javítani.

Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a többletfeladatokhoz többletkapacitásokat rendeltünk, és leválasztottuk a Covid-ellátással kapcsolatos teendőinket a normál mentési faladatokról. A nemzetközi szakmai kapcsolataim ebben sokat segítettek: az olasz kollégák, akik a világjárvány első hullámában iszonyú terhelést kaptak, már a kezdetekkor javasolták, hogy hozzunk létre a mentőállomásoktól független speciális „vörös” vagy mentesítő zónákat. Innen mennek ki és ide érkeznek a kizárólag a koronavírus-fertőzéssel összefüggő feladatokat ellátó autók, amelyeket itt fertőtlenítenek, itt öltöznek át, veszik fel a védőruhát a bajtársak, illetve kapják meg mintavételhez szükséges eszközöket.  

Mint egy párhuzamos mentősuniverzum.

Úgy is fogalmazhatnánk, kinövesztettünk magunkból, magunk mellett egy másik mentőszolgálatot, ahol csúcsidőben ugyanannyi egységet mozgatunk, mint amennyi egyébként a mentésben van: több mint ezer ember vesz részt napi 3000-4000 mentési feladatban, és végez el akár több mint 20 ezer tesztet. A mintavételeket egy körülbelül 100 fős call center segíti, önkéntesekkel, vöröskeresztesekkel, medikusokkal, és a betegszállító cégek is beszálltak a tesztelésbe.

2020 júniusára kijelöltünk statikus mintavételi pontokat is, döntően a mentesítő zónák mellett, ahová az enyhe tünetekkel rendelkező vagy csak Covid-gyanús betegek be tudtak menni. Csúcsidőben 100 ilyen helyet működtettünk, szerencsére most már nagyjából csak fele ennyire van szükség, és az igényekhez mérten tudjuk növelni vagy csökkenteni a számukat.

Mennyi egyéb, de még ugyancsak a Covid-dal összefüggő feladatuk volt az elmúlt több mint egy évben?

A járvány csúcspontján napi 1500 Covid-esetünk volt, ami azt jelenti, hogy csak a járvánnyal kapcsolatos feladatok miatt eddig már több mint 4,5 millió kilométert mentünk, nagyjából 155 ezer gyanús vagy igazoltan fertőzött beteget vittünk kórházba. Mindeközben több mint 12 millió pár gumikesztyűt, több mint félmillió védőruhát, 3,5 millió maszkot használtunk el, több száz embert és autót mozgatva. Mindez pedig csak úgy volt lehetséges, hogy a munkaerő- és az anyaggazdálkodás mögött is egy erős logisztikai bázis áll, nagyon komoly informatikára támaszkodva... További részletek az interjúban