• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A MOK titkára szerint másnak is kötelező lehetne az oltás

Lapszemle 2021.07.17 Forrás: 444.hu
A MOK titkára szerint másnak is kötelező lehetne az oltás

Az egészségügyön kívül a szociális szférában és a kritikus infrastruktúrák dolgozóinál is kötelezővé lehet tenni az oltást.

Messze vagyunk az ideális oltottsági szinttől, de már elértünk oda, hogy egy negyedik hullám ne terhelje túl annyira az egészségügyet, mint tavasszal láttuk, mondta Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára a 444.hu-nak adott interjúban.

Ha középtávon nem sikerül érdemben feljebb tornászni az 57 százalékot, akkor egy negyedik hullám mekkora terhet jelentene az egészségügy számára?

Az biztos, hogy miközben a fogékony populáció csökken, egyre erősebb vírustörzsek jelennek meg. Az is biztos, hogy lesz negyedik hullám, és az is, hogy a mostani átoltottság kevés a delta variáns terjedésének megakadályozásához. A 60 százalék körüli arány arra lehet elég, hogy lelassítsa a terjedést, és a következő hullám ne terhelje meg annyira az egészségügyet, mint a harmadik.

Tehát már most is tartunk ott, hogy nem zúdulhat annyi beteg az egészségügyre, mint tavasszal?

Úgy gondolom, hogy megfelelő időben meghozott intézkedésekkel ez megelőzhető. Szerintem a második és harmadik hullámban is késve szigorítottak.

Ez a mostani oltottsági szint mellett is fontos szempont?

Természetesen, hiszen a társadalom 35-40 százalékáról garantáltan tudjuk, hogy semmilyen védettséggel nem rendelkezik, mert nem esett át a betegségen, és nem kapott oltást sem. Ez több millió ember. Lezárás és egyéni fegyelmezettség nélkül sajnos bekövetkezhet a baj.

A kormány kötelezővé teszi az oltást az egészségügyben, támogatja ezt?

Igen. Ott van például a hepatitis B elleni oltás, ami most mindenki számára kötelező, de az egészségügyi dolgozók számára korábban is az volt. Amikor döntöttek erről, évi 2-300 új esetről tudtunk az országban. Most pedig egy olyan járványról beszélünk, amibe naponta haltak bele ennyien. De még nem tudjuk, hogy a koronavírus elleni oltás csak azok számára lesz-e kötelező, akik közvetlenül részt vesznek a betegellátásban, vagy a háttérszemélyzet számára is.

Melyik lenne jobb?

A betegellátásban résztvevők esetén nagyobb a kockázat, ez nem kérdés. De össztársadalmi szinten minél több embernek van oltása, annál jobb. Szerintem nincs akadálya, hogy a többi egészségügyben dolgozó számára is kötelezővé tegyék.

Van még olyan foglalkozási csoport, ahol szükség lenne erre?

Szerintem igen, de ez nem a kamara álláspontja, hanem a saját véleményem. Úgy gondolom, hogy az egészségügyön kívül a szociális szférában és a kritikus infrastruktúrák, például az áram- és gázellátást biztosító cégek dolgozóinál is kötelezővé lehet tenni az oltást. Szerintem az oktatásban is van helye, akárcsak azoknál a vállalatoknál, ahol az alkalmazottak sok emberrel találkoznak.  Továbbiak a teljes cikkben