Ami a gyors fejlődés során komoly előnyt jelentett az ember számára, az hosszú távon hátrányokkal is jár.
A nagyjából hatmillió évben, mióta az ember és a csimpánz evolúciós útjai elváltak egymástól, az ember prefrontális kérge (PFC) hihetetlen mértékben megnövekedett. Ez segítette a hatékonyabb döntéshozatalt és az önkontrollt, ezzel evolúciós előnyhöz juttatta az embert, ezzel párhuzamosan viszont fel is gyorsította ennek az agyi területnek az öregedését, ami megnövelte az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázatát - írta a qubit.hu.
Egy friss kutatásban a kutatók csimpánzok és emberek agyáról készült MRI-felvételeket hasonlítottak össze egymással, majd megvizsgálták, hogy az egyes területeken a korral mennyivel csökkent a szürkeállomány. Az embereknél a leggyorsabban a frontális kéreg (a prefrontálissal együtt) kezdett el öregedni, míg a csimpánzoknál az agy egy centrális része, a striatum mutatta a hanyatlás legtöbb jelét. Az agynek ez a része felelős egyebek mellett a szokások kialakításáért és a jutalom észlelését.
Felix Hoffstaedter, a bonni Jülich Kutatóközpont idegtudósa szerint a megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy ami a gyors fejlődés során komoly előnyt jelentett az ember számára, az hosszú távon hátrányokkal is jár – ez pedig a vizsgálatok szerint valószínű, hogy csak az emberre jellemző, a szintén gyors iramban fejlődő rézuszmajmok és páviánok esetében ugyanis nem figyeltek meg hasonló gyors hanyatlást.