A nagy árvíz idején érkezett Békésre az év orvosa

Nagyon korán, négyéves koromban elvesztettem édesapámat, és azt hiszem, hogy ez a családi tragédia terelt az orvosi hivatás irányába - mesélt dr. Baranyai István címzetes főorvos életútjáról a beol.hu portáljának.

Mint elmondta, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomája után sebészként kezdett dolgozni Bonyhádon. Arra a kérdésre, miként vezetett az útja Békésre, dr. Baranyai István így válaszolt: - Ezekben az években is ­pályázni kellett az állásokra­, és így kerültem 1978-ban a bonyhádi járási kórház sebészeti osztályára, és szintén ­orvos feleségem ugyancsak az intézményben, a belgyógyászati osztályon helyezkedett el. Az egyik legjobb barátom ekkor Békés megyében dolgozott, és ő csalt ide minket 1980-ban. Éppen a nagy árvíz idején érkeztünk a ­városba. Azokban a hetekben családokat költöztettek Rosszerdőről Békésre, és szállásolták el őket a helyi iskolákban. ­Hozzájuk is kijártunk, ahogy néhány árvíz sújtotta területre­ is.

A sebészet és a házi-, illetve­ ahogy akkoriban hívták, kör­zeti orvosi hivatás alapvetően eltér egymástól. Milyen felkészülést igényelt a változás? – tette fel a kérdést a portál, amire a címzetes főorvos így válaszolt: – Természetesen teljesen másként kellett szervezni a gyógyítást, sok mindent újra kellett gondolni. A kezdetektől­ igyekeztem belemélyedni ­ebbe a munkába, ami számos szépséget tartogat. Megszerettem a hivatást és az itt élő embereket is. Amikor bejön a rendelőbe egy beteg, már a mozgása, a mimikája, a testbeszéde is sok mindent elárul, ahogy az is, hogy miként mondja el a panaszait. Ezekre a jelekre­ is nagyon figyelnünk kell, természetesen a vizsgálatok, ­illetve a kiegészítő vizsgálatok, a ­labor, az ultrahang elengedhetetlen, de mindig a teljes emberre kell figyelnünk. A teljes interjú a portálon olvasható!