A WHO által azonosított, tizenhat legnagyobb egészségügyi rizikót jelentő betegség közül tízzel jelenleg nem foglalkoznak a gyógyszerfejlesztők.
A Nipah-vírus légzőszervi tüneteket és agyvelőgyulladást is okozó, akár 75 százalékos halálozási aránnyal járó patogén. Habár a kilencvenes évek vége óta ismeri a világ és a közelmúltban már Kínában is megjelent, még mindig nincsen rá sem oltás, sem gyógymód. Az új koronavírushoz hasonlóan zoonózissal képes gyümölcsevő denevérekről emberre terjedni: a bangladesi és indiai helyi járványokat valószínűleg datolyapálmalé fogyasztása okozta. A Nipah lehet a következő koronavírus - írta az infostart.hu.
Jayasree K Iyer, a holland Access to Medicine nevű nonprofit szervezet vezetője a The Guardian cikkében a következőképp beszél róla: "A Nipah-vírus egy újabb, terjedőben levő, nagy aggodalomra okot adó vírus. Bármelyik pillanatban berobbanhat. A következő pandémia gyógyszerrezisztens infekció is lehet."
A Nipah-vírussal jelenleg egy gyógyszercég sem foglalkozik.
Az Access to Medicine frissen megjelent jelentése szerint a 16 legnagyobb veszélyt jelentő megbetegedés közül tízre senki sem fejleszt jelenleg gyógymódot. A betegségek a következők: arénavírusos vérzéses láz, krími-kongói vérzéses láz, hasadékvölgyi láz, súlyos láz trombocitopéna-szindrómával, egyéb bunyavírusos betegségek, MERS-CoV2, SARS, egyéb filovírusos betegségek, Nipah-vírus, egyéb henipavírusos betegségek.
A tizenhatos lista további hat tagja körül a koronavírusokra jelenleg 63-féle gyógyszert, diagnosztikai eszközt vagy vakcinát fejlesztenek, ami főként az új koronavírusnak köszönhető. Marburg marburg vírusra és enterovírusokra egy-egy, zikára és chikungunya-lázra négy-négy, ebolára hat készítményt vagy diagnosztikai módszert készítenek elő.
A szervezet 80 gyógyszeripari szereplőt elemez 82 különböző betegségre kifejlesztett gyógyszereinek különböző bevételű országokban való elérhetősége, valamint az új fejlesztések szempontjából. Megállapításuk szerint jelenleg főként a HIV/AIDA, a tuberkulózis, a malária, a Covid-19 és a rák hajtja a kutatás-fejlesztés malmát. Továbbiak a cikkben