A nagy izraeli vakcinakísérlet eredménye: sokkal jobb a vártnál

Négymillió oltáson is túl van kedd este óta Izrael, amely nemcsak azért lett a világ legátoltottabb országa, mert többszörös árat fizetett a Pfizernek, hanem mert vállalta: három hónap alatt átoltja a teljes lakosságát, és nyilvánossá teszi az erről szóló adatokat. Az új járványlaboratóriumban olyan dolgok történnek, amit elhinni is nehéz. Vajon elég-e a nyájimmunitás eléréséhez, ha van elég vakcina? Hogyan lehet érdekeltté tenni a lakosságot az oltásokban? Tényleg behozhatja Magyarország Izrael előnyét a kínai és az orosz vakcinák tömeges érkezésével? Milyen lesz a világ első vakcinaigazolványa élesben? - teszi fel kérdéseit a Válaszonline.

Miközben Európában lassan csordogál az oltóanyag, Izrael már egészen másfajta gonddal küzd: hogyan lehet tartósan mozgósítani annyi jelentkezőt, hogy lakossága egy-másfél százaléka mindennap megkaphassa a vakcinát? Oltóanyaga ugyanis még mindig van bőven. 

Hogyan lett Izrael a legsikeresebb vakcinabeszerző az egész világon? Ha valaki azt hiszi, hogy csak a pénz miatt, biztosan téved.

Izrael látványosan szembement azzal az elvárással, hogy a gazdag országoknak nem szabad magukhoz ragadni az összes oltóanyagot, vakcinacionalizmus helyett oltásegyenlőségre van szükség, a szűkösen rendelkezésre álló ampullákból juttatni kell a fejlődő világnak is. (Nemcsak humanitárius okokból, hanem azért, mert azok az országok, amelyek kimaradnak a védekezésből „mutánskeltetőként” működhetnek, és olyan ellenálló koronavírusokat hozhatnak létre, amelyek ellen hatástalanok az oltóanyagok.) Izrael nem törődve ezzel simán leszerződött a Pfizer gyógyszergyárral arra, hogy a teljes lakosságát, vagy legalábbis a 16 évnél idősebbeket március végére beoltják a nálunk is használt, jelenleg a világ legmagasabb hatékonyságú vakcinájával. És kizárólag azzal.  

Az üzlethez négy dolog kellett:

1. rossz izraeli járványhelyzet;

2. sok pénz;

3. különleges kapcsolatrendszer és

4. fejlett egészségügyi informatikai rendszer.

A sikerhez pedig még valami. Szerencse. Ezt a legegyszerűbb belátni: pont arra az oltóanyagra szerződtek, amelyik eddig a leghatásosabb valamennyi közül. Az első feltétel adott volt. Izrael a járványsújtotta országok közé tartozik, kilencmillió lakosára félmillió igazolt fertőzés és 3700 haláleset jut. Tehát több fertőzött, de jóval kevesebb haláleset, mint Magyarországon. Az Európai Unió 14 dollárt, Izrael 30 dollárt fizetett az oltóanyag adagjáért, de egyes információk szerint ennél is többet, közel ötvenet. A zsidó állam azonban nem csak a több százmillió dolláros felár miatt kapott több vakcinát. Mérete és egészségügye miatt kiválóan alkalmas arra, hogy modellezze, kialakítható-e mindössze három hónap alatt a nyájimmunitás.

Emellett döntő szerepe volt annak is, hogy Netanjahu közeli kapcsolatot épített ki a Pfizer görög vezérigazgatójával, Albert Bourlával, aki híres thesszaloniki zsidó családból származik. A második világháború egyik legmegrendítőbb tragédiája, hogy a nácik Thesszaloniki spanyol eredetű szefárd zsidói közül alig hagytak életben valakit. Albert Bourla nagyszülei a túlélők között voltak. Megvolt a kapcsolati háló, a miniszterelnök meg tudta győzni a világ első engedélyezett oltóanyagának gyártóját, hogy kössenek előnyös üzletet. 

Megkötötték.

Izrael nem egyszerűen oltóanyagot vett, de felajánlotta, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a teljes népességét beoltja, és megnyitja az adatbázisait a gyógyszeripari óriás előtt. 

Talán a kívülálló számára utóbbi nem tűnik az üzlet fontos részének, ám a Pfizer számára óriási jelentőségű. A 21. század nagy nyersanyaga az adatvagyon, mivel a szuperszámítógépek lehetővé teszik óriási adathalmazok gyors elemzését. Senki a világon nem tudja például százezres tömegen vizsgálni az oltás mellékhatását a cukorbetegre – nincs annyi pénz a világon –, az amerikai gyár azonban vélhetően ilyen részletességű anonimizált adatokhoz jut hozzá köszönhetően a fejlett izraeli egészségügynek. 

A megállapodás azért is fontos, mert senki nem tudja, mennyi ideig védenek a vakcinák, az izraeli új fertőződések viszont bekerülnek a hivatalos adatbázisba. Minthogy mindenki egyféle oltóanyagot kap, magas átoltottság mellett elég ránézni a fertőzési, kórházi és halálozási adatokra, hogy lássuk, ha baj van. Máshol ez bonyolultabb, mert többféle és eltérő hatásosságú anyaggal oltanak. Magyarország például rövidesen öt (három nyugati és két keleti) vakcinával. Izrael kizárólag Pfizerrel. 

Az izraeli tudósok lenyűgöző kutatásokat közölnek. A fontos gyógyszereknél máskor is előfordul, hogy az engedélyezés után néhány évvel megnézik, hogyan működnek a „valóságban”, amikor hétköznapi embereknek hétköznapi orvosok írják fel. Az azonban példátlan, hogy két hónappal egy szer engedélyezése után már milliónyi páciens adatát elemezzék. Innen tudjuk, hogy az oltóanyag 94 százalékban megelőzi a súlyos eseteket kialakulását.

Fotó: MTI/Varga György