Egy fertőző betegség nem a beteg magánügye, hanem egy össztársadalmi probléma.
Virológus, szociálpszichológus, jogász és gyógyszer-engedélyezési szakértő vitázott az RTL Klubon arról, mi az oka az oltókampány lassulásának. A teljes lakosság harmada védett, de sok a potyautas, sőt olyanok is vannak, akik a második oltásukat nem adatták be, de igazolványuk van, írja a 168 Óra.
Bakó Bea, aki elvi okokból nem oltatta be magát, elmondta: az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alkotmányellenesnek tartja, hogy megkülönböztetik a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőket. „Oltatlanként nem mehetek egy fürdőbe Budapesten, de sörözhetek egy zsúfolt kocsmateraszon. Nem mehetek színházba, de egy zárt buszra, vagy villamosra felszállhatok” – indokolta a jogi lépést Bakó.
Kende Anna szerint viszont nem minden megkülönböztetés tekinthető diszkriminációnak. Például az, hogy 18 éven aluliakat nem szolgálnak ki szeszes itallal, vagy nem engedik fel egy vonatra a jegy nélkülieket, nem diszkrimináció. Az oltás, illetve annak elutasítása pedig egy tudatos döntés, ezért úgy véli, ebben az esetben sem beszélhetünk diszkriminációról.
Boldogkői Zsolt kiállt amellett, hogy egy fertőző betegség nem a beteg magánügye, hanem egy össztársadalmi probléma. „Ha egy beteg megtagadja a kemoterápiás kezelést, vagy a szívműtétet, azzal csak magát veszélyezteti, de egy fertőző betegség más” – mondta. Dobson Szabolcs ezt azzal egészítette ki, hogy nem olyan diszkriminációról van szó, mint a bőrszín, vagy a származás szerinti: itt a közösségek közötti átlépés könnyű.