• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A nagy oltásvita: az önérdek és a közérdek egybeesik

Lapszemle 2021.05.29 Forrás: 168 Óra Online
A nagy oltásvita: az önérdek és a közérdek egybeesik

Egy fertőző betegség nem a beteg magánügye, hanem egy össztársadalmi probléma.

Virológus, szociálpszichológus, jogász és gyógyszer-engedélyezési szakértő vitázott az RTL Klubon arról, mi az oka az oltókampány lassulásának. A teljes lakosság harmada védett, de sok a potyautas, sőt olyanok is vannak, akik a második oltásukat nem adatták be, de igazolványuk van, írja a 168 Óra.

Bakó Bea, aki elvi okokból nem oltatta be magát, elmondta: az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alkotmányellenesnek tartja, hogy megkülönböztetik a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőket. „Oltatlanként nem mehetek egy fürdőbe Budapesten, de sörözhetek egy zsúfolt kocsmateraszon. Nem mehetek színházba, de egy zárt buszra, vagy villamosra felszállhatok” – indokolta a jogi lépést Bakó.

Kende Anna szerint viszont nem minden megkülönböztetés tekinthető diszkriminációnak. Például az, hogy 18 éven aluliakat nem szolgálnak ki szeszes itallal, vagy nem engedik fel egy vonatra a jegy nélkülieket, nem diszkrimináció. Az oltás, illetve annak elutasítása pedig egy tudatos döntés, ezért úgy véli, ebben az esetben sem beszélhetünk diszkriminációról.

Boldogkői Zsolt kiállt amellett, hogy egy fertőző betegség nem a beteg magánügye, hanem egy össztársadalmi probléma. „Ha egy beteg megtagadja a kemoterápiás kezelést, vagy a szívműtétet, azzal csak magát veszélyezteti, de egy fertőző betegség más” – mondta. Dobson Szabolcs ezt azzal egészítette ki, hogy nem olyan diszkriminációról van szó, mint a bőrszín, vagy a származás szerinti: itt a közösségek közötti átlépés könnyű.