A magyarok többsége még nem számít ínyencnek, de már jobban figyel a minőségre.

A vásárlók jó része nem tudja megkülönböztetni az igazi, minőségi sonkát az olcsó és inkább csak nevében sonka tömegterméktől – derült ki a Népszabadság szerkesztőségének vakkóstolásából. Az általunk összeválogatott hat sonka természetesen messze nem fedi a húsvéti kínálatban fellelhető több száz féle terméket, de a teszt során kipróbáltuk a hentesek által csak „népsonkaként" emlegetett, kilónként 700–900 forintos hústermékeket és az 1600–2200 forint közötti, minőséginek mondott árukat – olvasható a nol.hu portálján.
A végeredmény elvileg a papírformát tükrözte: a drágább sonkák lettek a dobogósak, de az eredmény messze nem ilyen egyértelmű. A legtöbb pontot a kóstolóktól a jó pár kereskedelmi láncnál kapható, kilónként 1990 forintba kerülő Pick békebeli sonka kapta, míg a második helyezett a CBA-ban vásárolt, kilónként 1299 forintos füstölt, kötözött lapockasonka lett. Ugyanakkor a Fény utcai piacon kilónként 2290 forintba kerülő termelői sonka csak a harmadik legtöbb pontot kapta, ráadásul az olcsó „népsonkák" nem kevés tesztelőnél értek el jó eredményt.
Szakmai vélekedések szerint ez nem véletlen: a kifejezetten olcsó és jóval kisebb beltartalmi értékű sonkák sajátja, hogy a gyártók jóval több ízfokozót adnak a termékhez, így az átlagfogyasztó sokszor ízletesebbnek érzi azt, mint a valódi, minőségi sonkát.
Könnyen lehet, hogy a vásárlók többsége így van ezzel, legalábbis erre utal, hogy a nagy kereskedelmi láncok nem erőltetik, hogy részletesen megírják, pontosan milyen sonkát talál a pulton a vevő. A hússzakma az alapanyag és az elkészítés módja szerint alapvetően négyféle sonkát különböztet meg: a hagyományos parasztsonkát, a hagyományosan érlelt, nyers, darabolt sonkát, a gyorspácolt nyers sonkát, illetve az utóbbi főtt változatát. Csakhogy gyakran ezek az információk elmaradnak a címkékről – jegyzi meg a portál.