A napallergia kialakulása, tünetei és kezelése

A napallergia pontos kiváltó oka még nem ismert, azonban a hajlamosító tényezők mellett a kialakulásában az UV-A és UV-B sugaraknak egyaránt szerepe lehet. A bőrben elnyelődő fényenergia következtében szabad gyökök és gyulladást keltő fehérjék keletkezhetnek, írja a magyarhirlap.hu. 

A napallergia tünetei fénynek kitett területen jelentkeznek a napfényexpozíció után órákkal, vagy 1-2 nappal. A tünetek változatosak lehetnek: a bőrön vörös foltok, viszkető csalánkiütések (urticaria), hólyagos, hámló kiütések jelenhetnek meg, melyekhez gyakran kellemetlen viszketés társul. A napfényallergia után foltos bőrelváltozás maradhat vissza, mely könnyen összekeverhető a napégéssel. Szerencsére a tünetek általában maguktól, a bőr megnyugvását követően elmúlnak.

Ha a napfény hatására kialakult kiütések hűvös borogatás ellenére sem enyhülnek, erősen viszketnek vagy ismételten jelentkeznek, keresse fel a lakhelye szerint illetékes bőrgyógyászati járóbeteg szakrendelést.

A napallergia kialakulásában a hajlamosító tényezők mellett az UV-A és UV-B sugárzásnak van szerepe. A hajlamosító tényezők között szerepelhetnek a gyógyszerek, kozmetikumok, parfümök, és az érzékeny bőrtípus, világos bőrszín, a fiatalkori túlzott napozás, a szoláriumhasználat és az erős napfényen történő tartós munkavégzés.

Fényérzékenységet okozó gyógyszerek: többek között az antimikrobiális szerek, az epilepsziaellenes szerek, az antidepresszánsok, bizonyos szív- és érrendszerre ható gyógyszerek (például bizonyos vizelethajtók), a nem szteroid gyulladáscsökkentők, egyes bőrgyógyászati szerek, helyileg alkalmazható kezelések (például a kátránytartalmú készítmények), gyógynövény-készítmények (például a szentjánosfű), retinoidok, valamint a cukorbetegségben alkalmazott bizonyos antidiabetikumok.

A teljes információ a cikkben.