A NEAK informatikai rendszere csak viszi a pénzt

Az EU még 2017-ben létrehozott egy nagy informatikai rendszert, amely segíti a nyilvántartást és nemzetközi pénzügyi elszámolást azoknál az eseteknél, amikor egy uniós állampolgár nem a hazájában, hanem egy másik tagállamában kap tervezett vagy vészhelyzeti egészségügyi ellátást. Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felel a nemzetközi ellátások pénzügyi elszámolásáért, így ez a szervezet csatlakozott az uniós informatikai rendszerhez. A tagországoknak két évük volt a csatlakozásra, az unió 1,2 millió euró – akkori árfolyamon 366 millió forint – támogatást adott a magyar rendszer fejlesztésére. A feladatra 2018-ban kötöttek szerződést a fejlesztő cégekkel, amelyek neki is láttak HYDRA névre keresztelt rendszer elkészítésének, írja a nepszava.hu. 

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) februárban közzétett jelentése meglehetősen lesújtó képet fest az első körben 155 millióért beszerzett informatikai rendszerről. Az ÁSZ-jelentés szerint az „eredményterméket” 2019 júniusában azzal adták át a NEAK-nak, hogy „a rendszerben még jelen lévő, a Vállalkozó által is ismert súlyos és egyéb hibák hiánylistán a Vállalkozónak átadásra kerülnek.” De ez senkit nem zavart, mondván „ezen hibák fennállása a rendszer átvételét nem akadályozzák. A hibák javítása a jótállási időszakban fog megvalósulni”.

Bár a NEAK alapvetően a hatékony nemzetközi elszámolás érdekében cserélte le az addig használt informatikai rendszerét a HYDRA alkalmazásra, az ÁSZ szerint az nem biztosította az „ellátások során keletkezett követelések nyomon követhetőségét”, a „megbízható és valós összképet mutató költségvetési beszámoló elkészítését”. Márpedig ez lett volna az egyik fő cél. A NEAK „az ismert súlyos hibák ellenére a lefejlesztett rendszert 2019 júniusában azzal vette át, hogy rögzítették, az addig jelzett és fennálló hiányosságokat a vállalkozó szeptember végére kijavítja”. Ehhez képest erre az ÁSZ ellenőrzésének végéig nem került sor.

További részletek a Népszava cikkében.