A neandervölgyiek fogkövei segítenek új antibiotikumok fejlesztésében

A szájüreg egyedi mikrobiális kortörténetét a fogkövek őrzik. A lepedékből az őskövületekhez hasonlóan fosszilizálódó képletekből ugyanis akár egy ember teljes élete is visszakövethető a legújabb genomikai eljárásokkal. Ezen alapul az a forradalmi vizsgálati módszer is, amellyet Christina Warinner, a Harvard Egyetem biomolekuláris régésze dolgozott ki az őskori emberek életmódjának rekonstruálására – írja a Live Science nyomán a qubit.hu.

Warinner és kollégái a Science-ben megjelent tanulmányukban részletezték azokat az eredményeket, amelyekre az őskorban élt 12 neandervölgyi (Homo sapiens neanderthalensis), 34 modern ember (Homo sapiens sapiens), valamint 18 ma élő, vagyis kortárs személy fogköveinek vizsgálatával jutottak. A kutatók több mint 10 milliárd DNS-fragmentumot szekvenáltak, aminek alapján összesen 459 baktérium genomját azonosították, amelyek 75 százaléka a ma élő emberek szájüregi mikrobiomjában is megtalálható.

A kutatócsoport a gyógyszeriparban egyebek mellett az antibiotikumok fejlesztésre alkalmazott bioszintetikus génklaszterek (BGC) segítségével azt is meghatározta, hogy a szóban forgó mikroorganizmusok milyen enzimeket termeltek. A legnagyobb meglepetésükre az ősi genomok segítségével két tökéletesen új enzimet is sikerült előállítaniuk. A Live Science-nek nyilatkozó kutatók szerint ez azért is fontos eredmény, mert gyakorlatilag szinte az összes antibiotikum forrása valamely baktérium, csakhogy hosszú ideje nem sikerült senkinek a rezisztens kórokozókkal szemben hatásos új antibiotikum-típusokat találni. A neandervölgyiek ebben is segíthetnek.