A negyedik hullám lesz az utolsó nagy köre a vírusnak

Veszélyes lesz a negyedik hullám, aztán a halálozási arányok az influenza-járványéhoz lesznek hasonlók – mondta Vattay Gábor, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője a Népszavának.

Mi itt a tanszéken tavaly január elején kezdtünk odafigyelni a rekord sebességgel terjedő vírusra. Előtte szociális médiával is foglalkoztunk, így főleg a Twitteren érkező hírekből nézegettük a Kínából jövő üzeneteket, videókat arról, hogyan terjed a vírus. A komplex rendszerek kutatásával, időbeli folyamatok viselkedésének leírásával foglalkozom. Tulajdonképpen ilyen a vírusok terjedése is. Amikor a járvány első hullámában az iskolák bezártak, és a fiammal mi is otthon maradtunk, akkor a Lancet, neves orvosi szaklapban megjelent egy cikk, amelyben olasz szerzők föltették a kérdést, hogy meg lehet-e mondani a napi áldozatok számából, meddig tarthat a járvány. Akkor még azt gondoltam, hogy választ hamarosan elolvasom majd az újságokban, de ez elmaradt. Nem értettem, miért nem számolta ki ezt senki. És akkor elkezdtem kvázi hobbiból megnézni, hogy ezt a problémát hogyan lehet az általam korábban tanultakkal modellezni. A kínai adatokban láttunk egy szabályszerűséget, és ugyanez feltűnt az olaszországiakban is. Ezt követve meg lehetett mondani nagyjából dátumra, hogy hova tart a járvány, meddig nő a halálozás, mekkora lesz az adott hullámban az emberi illetve a gazdasági veszteség - mondta a lapnak Vattay Gábor.

Most úgy néz ki, Európa több országa megint szigorítani fog, hogy mérsékelje a delta-vírus okozta károkat. Mi éppen nyitunk, rántjuk le a maszkot. Erre mit mond a modellje?

A felállított modellek egyértelműen igazolták, hogy a járványügyi intézkedésekkel való minimális késlekedés is exponenciálisan megnöveli a járvány áldozatainak számát. Ha azt látjuk, hogy újra elkezd felívelni a járvány terjedése, akkor minél hamarabb meg kell hozni a szükséges intézkedéseket. A korlátozások egy héttel való előrehozása nem okoz gazdasági veszteséget, viszont a nem időbeni cselekvés emberéleteket követelhet. Például, ha az első három hullámban nem tettünk volna semmit a vírus terjedése ellen, akkor az potenciálisan néhány százezer ember halálát is okozhatta volna. Az oltással tizedére csökkentjük a halálozási kockázatot. Az oltottak miatt a vírusnak sokkal többet kell próbálkoznia, hogy elérje azokat, akik aztán a fertőzésbe bele is halnak.

Azt már látja, hogy milyen lesz a következő hullám?

Az esetszámok sokkal magasabbra lesznek engedve, mert nem halnak majd az emberek: azt fogjuk tapasztalni, hogy a vírus terjed, de súlyos eset kevés van. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy prüszkölnek, köhögnek, lázasodni fognak az emberek. És egy napon amikor már annyi lesz az eset, hogy eléri azokat az időseket, akiknek az immunrendszere az oltással együtt sem bírja fölvenni a küzdelmet a vírus ellen, mert lépten-nyomon találkozik a tüsszögőkkel, köhögőkkel, akkor újra felveszi a halálozás a korábbi tempót. És megint meghalhat akár annyi ember is, mint az előző hullámokban, azaz 10-15 ezer, de hozzájuk képest arányaiban sokkal több olyan ember lesz, aki megbetegszik de viszonylag gyorsan meggyógyul. További részletek a cikkben