A nem fertőző betegségek hatása a világgazdaságra

A betegségtől szenvedő dolgozó nem vagy nem eléggé hatékonyan termel a munkáltatójának.

Párizsban tartották a civilizációs betegségek kockázatcsökkentésének nemzetközi konferenciáját. A rendezvényen e betegségek megelőzéséről, lehetséges gyógymódjairól, illetve kialakulásuk kockázatainak csökkentéséről esett szó, írja a Világgazdaság.

A civilizációs betegségek (non-communicable diseases, NCD) alatt olyan, nem fertőzés útján terjedő betegségeket értünk, mint amilyenek a különböző daganatok, a Parkinson-kór, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a sztrókok, a cukorbetegség, a krónikus veseelégtelenség, a csontritkulás, a degeneratív ízületi gyulladás vagy az Alzheimer-kór.

A WHO egyik jelentése szerint a legfőbb halálozási okok a civilizációs betegségek voltak 2018-ban. Az összes haláleset 71 százaléka (41 millió) köthető valamely NCD-hez. Minden évben 15 millióan halnak meg emiatt 30 és 69 éves koruk között, vagyis munkaképes koruk második felében.

A betegségtől szenvedő dolgozó nem vagy nem eléggé hatékonyan termel a munkáltatójának.

Ha energiánkat e betegségek elkerülésére, illetve gyógyítására fordítanánk, azzal azt érnénk el, hogy

minden, az NCD-k elkerülésére befektetett dollár után a gyógyult betegek legkevesebb 7 dollárt termelnének vissza 2030-ig.

Ehhez azonban először át kell gondolni a költségvetést.

Európára nézve különösen fenyegető tendenciáról van szó gazdasági értelemben is. A civilizációs betegségek nagyban hozzájárulnak a munkaerőhiány növekedéséhez.

A kezelések is drágulnak, különösen olyan esetben, amikor valaki egyszerre több betegségben szenved.

A munkaképesség és a teljesítmény visszaesik, a betegség súlyosságától függően.

Ez azért is fontos, mert részben az NCD-k okolhatók a társadalmak elöregedéséért, pedig az ezekből következő fiatalkori elhalálozások megelőzhetők lennének, hiszen a megbetegedéseket kiváltó okok többsége ismert és elkerülhető.