A nő szívét ki ismeri?

Szexizmus, férfi-női hatalmi harc, önmegvalósítás - a közbeszédben gyakran úgy tűnik, mintha ezek lennének a magyar nők elsődleges problémái. A Nőügyek 2018 című kötet szerzői szerint viszont a kiszipolyozó munkahely, a megélhetés miatt való aggodalom és a kapcsolatokban való anyagi függés lényegesen fontosabb a magyar nőknek. A magyar nők érzékelik, hogy tőlük várják a „demográfiai fordulatot”, és ezt rájuk nehezedő elvárásnak élik meg. Közben a gondozói válság is a vállukat nyomja - írta a 444.hu.

Az a nyelv, amelyen az aktivisták, a média és a politikusok nőügyekben beszélnek, és amilyen problémákkal foglalkoznak, sokszor nem találkozik azzal a valósággal, amit a magyar nők valójában átélnek.” Ez volt az egyik alapvető felvetése a Nőügyek 2018 című kötet szerzőinek, vagyis Kováts Eszternek, a Friedrich Ebert Stiftung (FES) német politikai alapítvány tudományos munkatársának és Gregor Anikó szociológusnak.

A kutatásból az rajzolódott ki, hogy sok minden, ami sokszor alapvetésnek tűnik a nyilvánosságban, amikor nőügyekről beszélünk, egészen máshogy fogalmazódik meg magyar nőknél. Klasszikus közhely például, hogy női probléma a “karrier és család összeegyeztetése”, de Kováts Eszter szerint a valóságban nem így merült fel „Nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy jaj, a gyerekek és az anyám gondozása visszafog a munkaerőpiaci kiteljesedésben, hanem éppen ellenkezőleg. A munka az, ami erodálja a kapcsolatainkat, és szétfeszíti a családokat is”

Közben viszont a megkérdezett nők jellemzően azt mondták, hogy a férfiaknak sem jobb, csak „nekik máshogy rossz”. Ez egy másik olyan pont, ahol a kutatók szerint jelentősen eltér a közbeszéd a nők konkrét tapasztalataitól. Miközben az értelmiségi kultúrharcban van ilyen megközelítés, a konkrét megkérdezett nők nem igazán írták le férfi-női dominanciaharcként az életüket. A teljes cikk itt olvasható