"A normál testsúllyal rendelkezők már kisebbségben vannak"

Az elhízás és túlsúly tekintetében Európában benne vagyunk az első háromban, míg világszerte az első tízben. Sok sajtóhír terjed arról, hogy cukorbetegek számára javasolt gyógyszerekkel fogynak celebek. Pedig a gyógyszer önmagában nem hatásos, csak kiegészítő szerepet játszik az életmódváltásban - mondta el a Növekedés.hu-nak Bedros J. Róbert obezitológiai tanszékvezető, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapító elnöke, a Dél-budai Centrumkórház-Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója.

Az OECD friss jelentése szerint hazákban 2019-ben 33 százalékkal többen haltak meg rákban, mint más EU-tagállamban, 2020-ban pedig 10 százalékkal több daganatos beteget diagnosztizáltak, mint az uniós átlag. Mennyire oka ezeknek a rossz adatoknak a táplálkozásunk és a sok elhízott ember?

A magas rákhalálozásnak számos oka lehet, ezek egyik tényezője az életmód, ennek egyik fontos eleme pedig valóban a táplálkozás. Az elhízás számos rákbetegség kockázatát fokozza, ugyanakkor nem gondolom, hogy önmagában ilyen kitüntetett szerepe lenne a magas rákhalálozásnak és a daganatos betegségek megjelenésében.

Az viszont tény, hogy talán nincs is a szervezetnek olyan porcikája, amelyet valamilyen módon ne érintene az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségektől kezdve a 2-es típusú cukorbetegségen át a különböző mozgásszervi- és pszichés problémákig.

Az elhízás népbetegség Magyarországon is: jelenleg hogyan állunk ebben a tekintetben Európa többi országához képest? Meg tudja erősíteni, hogy Magyarország kifejezetten elhízott nemzet, és még mindig a világ első öt országában vagyunk elhízottság tekintetében?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy hazánkban a túlsúly és az elhízás népbetegség. Felnőttkorban együttes előfordulásuk meghaladja a 60 százalékot, azaz hazánkban a normál súllyal rendelkezők vannak kisebbségben. Önmagában az elhízás a felnőtt lakosság több mint 20 százalékát érinti. Különböző statisztikák vannak az elhízásról és túlsúlyról, de az biztosan kijelenhető, hogy módszertantól függetlenül Európában benne vagyunk az első háromban, míg világszerte az első tízben.

Mennyiben felelős az elhízásért a genetika, illetve mennyiben írható az elhízás a magyar gasztrokultúra számlájára is? 

Az elhízás kialakulásában számos tényező vesz részt, de nincs egyelten „obez gén”, amely elhízáshoz vezetne. Sok tízezer éven át az emberiség nem dúskált a táplálékban és a túlélés érdekében úgy alkalmazkodtunk, hogy a kevés táplálékot is jól hasznosítottuk. Alig száz év alatt viszont drámai változások következtek be az életkörülményeinkben: a nyugati típusú civilizációkban – mint amilyen a magyar is – bőséggel áll rendelkezésre a táplálék, miközben a mozgás egyre inkább háttérbe szorult. A magyar ember szereti a hasát és a hagyományos nemzeti ételeink sem szenvednek kalóriahiányban. Itt igazából mindig a mennyiséggel lehet a baj, hiszen mindent lehet enni, csak mértékkel. Ráadásul a magyar ember nemcsak eszik, hanem sajnos iszik is. Sokan pedig bele sem gondolnak, hogy milyen sok kalóriát tartalmaznak a szeszes italok, a cukrozott üdítőkről, gyümölcslevekről nem is beszélve.

További részletek a cikkben.