Az állami egészségügyben a legnehezebben igénybe vehető szolgáltatások egyike a pszichoterápia.
Nagyon kevés a szakember, egy páciensre maximum negyedóra jut. Már önmagában ez is jól jellemzi, hogy aki pszichiátriai betegséggel küzd, annak nemcsak azzal kell számolnia, hogy elvesztheti munkáját, szétzilálódik a családi élete, hanem azzal is, hogy a kezelése huzamosabb ideig sok pénzt emészthet fel. Állami keretek között leginkább csak gyógyszert kapni receptre, minden mást a magánegészségügyben kell megtalálni. A hvg.hu Nagyvizit sorozatának , 4. része.
Magyarországon folyamatosan emelkedik a pszichiátriai betegek száma, tavaly több mint 15 ezer új beteg került be a gondozó rendszerbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 2020-ra a munkaképesség csökkenésének tíz fő oka között öt helyen a mentális betegségek szerepelnek majd.
Éppen ezért fontos népegészségügyi kérdésként kellene kezelni a pszichiátriai betegségeket már most, ehhez képest Magyarországon a betegek többsége nem jut megfelelő ellátáshoz, és miközben a kórházi ágyak száma jelentősen csökkent, nem bővült a járóbeteg-ellátás. Aki meg tudja fizetni, járhat magánorvoshoz, de erre szinte csak a nagyvárosokban van lehetőség. Van olyan beteg, akinek 50-80 kilométeres távolságon belül sem tudnak semmilyen ellátást nyújtani.
A pszichiátriai betegek jelentős része „kiesik" a normál életből: elveszíti munkáját, családját, elszigetelődik a barátaitól. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az esetek többségében vegyes – gyógyszeres és pszichoterápia –, és sok esetben élethosszig tartó kezelésre van szükség. A modern pszichiátriában egyre kevesebb igény lenne a kórházakra, helyette a közösségi ellátásra, az ambuláns kezelésre kellene a hangsúlyt fektetni.
Az állami egészségügyben a legnehezebben elérhető szolgáltatás a pszichoterápia – mondta hvg.hu-nak Szemelyácz János szakorvos, aki ennek az elsődleges okát a szakemberhiányban látja. Ez utóbbi olyan mérvű, hogy az állami rendszerben a szükséges minimum hatvanperces ülések helyett csak 10-15 perc jut egy betegre, így ott tulajdonképpen nincs másra idő, mint receptírásra. „Volt olyan eset, hogy valaki hét évig járt az egyik gondozóba, ez idő alatt öt orvosa is volt, de személyesen egyikkel sem találkozott, a nővér minden alkalommal odaadta a receptet, és ennyi."
Szemelyácz szerint, emiatt, aki úgy érzi, hogy a gyógyszeres kezelés nem elég, az kénytelen magánorvoshoz fordulni. A szakemberhiány annyira komoly probléma a szakmában, hogy sok helyen az intézmények a minimálfeltételeknek sem tudnak megfelelni. Míg az addiktológiában számos nem orvos segítő – pl. szociális munkás – dolgozik, a pszichiátriában szinte csak egészségügyi dolgozók vannak, és a legtöbb feladat az orvosra hárul. Pszichoterápiát szinte csak orvos végez – mondta Szemelyácz, hozzátéve, hogy számos, a területen dolgozó diplomás nővér is alkalmas lenne a feladatra.
A teljes cikk a hvg.hu oldalán olvasható.