A költségvetés nyert a Nyugdíjbiztosítási Alapon, ezért van, aki szerint értelmetlen a rendszer összeomlásáról beszélni.
A 2010 és 2016 közötti hétéves időszakban a Nyugdíjbiztosítási Alapon 378 milliárd forintot keresett a költségvetés. A pénzt nem nyugdíjemelésekre fordították, hanem megtámogattak belőle más állami kifizetéseket. Ez alapján értelmetlen tartja a nyugdíjrendszer összeomlásáról szóló vitát Kiss Ambrus a Policy Agenda kutatóintézet vezetője. Szerinte a társadalmi szolidaritás jegyében kellene hozzáfogni az átalakításhoz: elengedhetetlennek látszik a nyugdíjmimimum emelése, írja a Napi.hu.
"A mai nyugdíjrendszer azt ismeri el, hogy aki legalább 20 évet dolgozott (pontosabban ennyi szolgálati időt szedett össze) annak a nyugdíja nem lehet kevesebb, mint 28 500 forint. (Már 15 év szolgálati idő után is lehet résznyugdíjat kapni, de annak nincsen minimuma.) Azt is tudjuk, hogy 2017-ben a nyugdíjasok létminimuma 81 ezer forint körül volt. A nyugdíjas létminimum és a nyugdíjminimum között nagyon sok nyugdíjas van. És ami szomorúbb, hogy van 155 ezer olyan ember, aki az élettársával, házastársával együtt sem éri el a háztartási szinten számított nyugdíjas létminimumot" - fejtette ki Kiss, aki úgy látja, hogy a nyugdíjas létminimumra emelni a minimálnyugdíjat nem akkora lépés, mintha egy alapnyugdíjat vezetnének be, amelyre jönne rá a jelenlegi skálázás.
A teljes cikk a portálon olvasható.