• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A pénz beszél, vagy a szakértő?

Lapszemle Forrás: medicalonline.hu

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény módosítása az orvosi műhibaperekre is hatással lesz.

Emellett a polgári perrendtartásról és büntetőeljárásról szóló törvények tervezetében is vannak olyan módosulások, amelyek változásokat hoznak e bírósági eljárások vonatkozásban. A műhibaperekben domináns szerepe van az orvosszakértőknek, hiszen véleményük mind a büntető-, mind a polgári peres ügyekben meghatározzák a bírói döntést. Az orvosszakértőkbe és rajtuk keresztül az egészségügybe vetett – amúgy sem túl stabil – társadalmi bizalmat, amelyet a büntetőügyekben is előforduló visszásságok, orvosi mulasztások okoznak, tovább erodálhatja az új, igazságügyi szakértőkről szóló törvény, amelyet idén áprilisban fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályt három lépcsőben léptetik hatályba, ebből kettő idén június és szeptember 15-én már megtörtént, az utolsó 2017. január 1-jén várható – olvasható a medicalonline.hu portálján.

A törvény értelmében az Igazságügyi Minisztérium szakértői intézményhálózata, így az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Budapesti Orvosszakértői Intézete is összeolvad a rendőrség bűnügyi orvosi hálózatával, ezt a jövőben egy szervezeti egységként a Belügyminisztérium felügyeli, és a tárca költségvetéséből tartják fenn. Kérdés lehet, hogy azok az igazságügyi orvosszakértők, akik eddig nem csak büntető, hanem polgári peres ügyekben is részt vehettek, ezt a jövőben is megtehetik-e.

Miközben az igazságügyi szakértőkről szóló törvény preambulumába belefoglalták a korrupció elleni küzdelem fontosságát, a büntetőeljárásról szóló törvény tervezete szerint megszűnik az a garanciális szabály, hogy büntető ügyben a halálokot két szakértőnek kell megállapítania. Az eddigi fő irányelv, a „vier Augen Prinzip" (négy szemnek kell látnia), éppen azért volt érvényben, mert a boncolás megismételhetetlen, a bizonyíték megsemmisül. A tervezet szerint egyébként ugyanez vonatkozik majd az elmeállapot vizsgálatára is: két szakértő helyett elég, ha egy mondja ki a betegről a verdiktet. Fellebbezési lehetőség nincs, bírósághoz lehet fordulni. Sokakban felmerülhet az a kérdés is: vajon egy szakértőt nem könnyebb-e megvesztegetni, mint kettőt?

Ugyanez merülhet fel a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának áttanulmányozásakor, ami már a parlament előtt van. Ha elfogadják, bevezetik a magánszakértő intézményét, ami viszont a korrupció melegágya lehet. Eszerint a felperesnek – például egy műhibaper estén a betegnek – magánszakértői véleményt kell benyújtania a bíróságnak. Ezt az alperes vitathatja ugyan, de csak úgy, ha ő is hoz egy magánszakértői véleményt. Míg eddig a bíró rendelte ki a független igazságügyi szakértőt egy-egy ügyben, ezután ezt csak akkor teheti meg, ha mindkét szakértői véleményt aggályosnak tartja. Mindez azt jelenti, hogy teljes egészében a peres felekre tolják át a bizonyítást.