A polgármesterek megsiratták kórházaikat

A jogászokból, pénzügyi és ingatlanszakértőkből, valamint állami hivatalnokokból álló kormánycsapat alig egy hónap alatt végzett 70 kórház átvételével. (A 70-ből 16-ban csak ingatlanok kerültek az államhoz, mert az intézmények egyelőre magánműködtetésben vannak.) Az államosítással megbízottaknak már volt gyakorlatuk, ők csinálták korábban a fővárosi és a megyei kórházak átvételét, ez az „erőltetett menet" – mint azt többen is elmondták – erősen próbára is tette őket - írja a Népszabadság.

Míg a megyei képviselő-testületeknek a kórház általában mindössze egy púp volt a hátukon, addig a városi önkormányzatok erősen kötődtek egészségügyi intézményeikhez. Az irdatlan mennyiségű adat- és papírtömegen kívül ezúttal érzelmi és emberi válságokkal is meg kellett küzdeniük az átvevőknek. És erre – mint az kiderült – nagyon is felkészületlenek voltak.

– Azzal még megbirkóztam volna – vallotta egyikük –, hogy minden korábban tapasztaltnál változatosabb gazdálkodási formákat, pénzügyi technikai megoldásokat, tulajdonformák kavalkádját kellett rendszerbe sorolni. De úgy aláírni egy átadás-átvételről szóló iratköteget, hogy közben a polgármester és munkatársai zokognak, vagy a leltározás alatt egyfolytában szipogva gyűrögetik zsebkendőiket, érzelmileg is erősen megterhelő volt.

Egy másik nehézség volt, mondta, hogy az önkormányzati vezetők a hanyag ingatlan-nyilvántartások segítségével igyekeztek megfeledkezni a kórházhoz tartozó, de az átadáskor nem feltétlenül látszó épületekről, telkekről. Hasonló amnézia lett úrrá a polgármestereken akkor is, ha szóba kerültek azok az összegek, amelyeket a város a kórházának adott volna 2012-ben, ha azt nem államosítják. Ezt a pénzt ugyanis május 31-ig kellett volna befizetniük a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) számlájára.

A lap úgy tudja, hogy a határidő lejártáig a GYEMSZI számlájára egyetlen fillér sem érkezett. Pedig ez az összeg szolgált volna forrásul idén az intézmények kisebb felújításaira, vagy a futó pályázatok önrészeire. Hacsak a saját bevételből nem futja, idén biztosan nem lesz tulajdonosi hozzájárulás egyetlen leomlott vakolat javítására vagy megrozsdásodott cső cseréjére sem.

Becslések szerint tízmilliárdos összeget követelhetnek az államtól mintegy tucatnyi városi kórházért az egykori tulajdonosok. Több magánműködtető – köztük például a gyöngyösi és a hatvani kórházat működtető Medical Investments – csak „végkielégítés" fejében lenne hajlandó lemondani többéves bérleti szerződéséről. De hasonló elvek mentén Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is nyolcszázmillió forint kárpótlást remél az államtól. Folytatás a teljes cikkben.