A politikai hatalom süket a tiltakozásra Franciaországban

Január 14-én 1200 kórházi orvos, köztük 600 osztályvezető és 470 részlegvezető jelentette be közös sajtótájékoztatón, hogy lemondanak adminisztratív posztjukról, amennyiben a kormány nem biztosítja a Franciaország állami kórházai számára szükséges forrásokat és eszközöket. Az orvosok nyílt levele a Libération napilapban is megjelent; szerintük a jövőre beharangozott 200 millió eurós segélycsomag mellé még 600 millió kellene ahhoz, hogy megállítsák a közkórházak kivéreztetését. Ha nem is lehet a múlt hibáit két év alatt korrigálni, a helyzet annyira súlyos, hogy már a szolgáltatások minőségét és a páciensek biztonságát fenyegeti - írja a merce.hu.

Bár a lemondások konkrét, praktikus következményei még nem egyértelműek, a „kórházközti kollektíva” egyik képviselője, André Grimaldi szerint „Ez az utolsó csata, a közkórházak egyik utolsó tölténye.”

Az orvosok kiállása egy újabb etap egy tavaly márciusban kezdődött tiltakozássorozatban, amely az elmúlt évek számos klasszikusabb akciója, petíciója, figyelmeztetése, demonstrációja után jelképes sztrájkot hirdetett, elsőként a sürgősségi osztályokon. „Tíz hónapja kezdtük el a tiltakozást, és semmi nem történt. Hogyan lépjünk fel egy kormánnyal szemben, amely nem áll szóba senkivel és nem ismeri a kompromisszum kultúráját?”– nagyjából így vázolta a franciaországi egészségügyi dolgozók nehézségeit a sürgősségi osztályok ápolóiból álló kollektíva, a kb. 260 sürgősségi osztályt összefogó Collectif inter-urgence elnöke, Hugo Huon a Le Monde napilapnak.

A sürgősségi osztályok tavaly márciusban kezdték a sztrájkot: az egyetlen kórház spontán tiltakozásából kinőtt kollektíva a hagyományos szakszervezeti akciókat fölülírva, újszerű módszerekkel próbálta felhívni feletteseik és főleg a politikusok figyelmét arra, hogy az elmúlt évek reformjai és a spórolás nyomán az egészségügy számos területén tarthatatlan krízis állandósult. A dolgozókat és az ellátottakat egyaránt veszélyeztető állapotok különösen súlyosak a sürgősségi ellátásban, amely a kifulladóban lévő rendszerből adódó pluszterhek alatt roskadozik.

A kormány ugyan végül novemberben – azaz 8 hónappal a sztrájk kezdete után! – reagált a követelésekre, a miniszter asszony bejelentette például, hogy átveszi a közkórházak adósságának harmadát (10 milliárd euró), felemeli 0,35%-kal a betegségbiztosítási kiadásokat (1,5 milliárd euró plusz), és különféle prémiumokat is kioszt, de a dolgozói érdekképviseletek egyhangúlag teljesen elégedetlenek voltak a javaslatokkal, és korrekt, komoly tárgyalásokat követeltek a válságból való kilábalás érdekében.

További részletek a cikkben.