A pusztító betegség új nyomaira bukkantak

Egy csaknem ötezer éves svédországi lelet átírhatja mindazt, amit eddig hittünk a pestisjárványokról. A történelem legpusztítóbb kórokozói közé tartozó Yersinia pestis baktérium több alkalommal is végigsöpört Eurázsián, a 14. századi „fekete halál” okozta a legnagyobb pusztítást. A tudósok most annak járnak utána, hogy elődeinknek vajon már a kőkorszakban is el kellett-e viselnie a pestis következményeit - írja a 24.hu.

Egy 4900 évvel ezelőtt élt fiatal nő maradványait is megtalálták abban a svédországi mészkő sírban, amely több tucat korabeli csontvázat tartalmazott. A több évvel ezelőtt lezajlott DNS-szekvenálás során a tudósok megállapították, hogy neolitikus földművelők közé tartoztak az elhunytak. Nemrégiben újra vallatóra fogták a genetikai információt, amelyet a fiatal nő két fogából vontak ki, és meglepő eredményre jutottak a tudósok: a pestis kórokozója, a Yersinia pestis baktérium is megtalálható benne.

Ez két okból is megdöbbentő volt. Egyfelől úgy vélték, sokkal később söpörtek csak végig pestisjárványok Eurázsián, ezek közül a legjelentősebb az úgynevezett. „justinianusi járvány” volt, amely a VI. században, a „fekete halál”, amelyik a XIV. század közepén pusztított, és még a XIX-XX. században is felbukkant komolyabb epidémia. A „fekete halál” amellett, hogy több mint 50 millió ember haláláért volt felelős, a társadalmi kohézióban is nagyon súlyos károkat okozott a középkori Európában. A másik ok, ami meglepte a szakembereket, a lelet helyszíne: a korábbi feltevések szerint a pestis Ázsiából csapott át az „öreg kontinensre”.

Igencsak váratlanul ért ez bennünket – fejtette ki Nicolás Rascovan, az Aix-Marseille Université genetikusa a The Atlanticnak a felfedezésről nyilatkozva. Ő és kutatótársai úgy vélik, mindez azt valószínűsíti, hogy az európai nagy pestisjárványok innen is eredtek, legalábbis a kórokozó már jóval korábban jelen volt itt. A svédországi nő fogában talált baktérium talán az első bizonyítéka annak, hogy az eddig ismerteknél már korábban pusztított a pestis kontinensünkön, ami megmagyarázná az európai populáció hirtelen és megmagyarázhatatlan csökkenését a neolitikum idején. A nemzetközi kutatócsoport a Cell tudományos folyóiratban publikálta genetikai vizsgálatának következtetéseit.

További részletek a cikkben.