A radiológusok és a halálozási kockázat

Az 1940 után végzett radiológusok esetében a sugárzásból adódó halálozás kockázata nem növekedett egy adatbázis elemzés szerint - írta a radiológia.hu. A tanulmány a radiológusok és pszichiáterek körében a rák előfordulási és halálozási arányát hasonlította össze (azért a pszichiáterekkel, mert pályafutások során valószínűleg őket érte legkevésbé sugárártalom). Végeredményben 1914 és 2008 között diplomázott 43763 intervenciót nem végző radiológus és 64990 pszichiáter került a vizsgált populációba, jegyezte meg Amy Berrington de González, a Bethesdabeli National Cancer Institute (NCI) dolgozója és munkatársai.

Kevesebb haláleset (minden halálokot belevéve) figyelhető meg a férfi radiológusoknál (12%), mint a pszichiátereknél (16%, relatív kockázat=0,94, 95% CI 0,90-0,97) és a daganatos megbetegedésekhez köthető halálozási arány is hasonló ehhez (relatív kockázat=1,00, 95%, CI 0,93-1,07), közölték a Radiologyban.

A radiológusok nagyobb részt acut lymphoid leukémiában és/vagy myelodysplasiás syndromában hunytak el (relatív kockázat=1,62, 95%, CI 1,05-2,50), túlnyomórészt azok közül, akik 1940 előtt szerezték diplomájukat (relatív kockázat= 4,68, 95%, CI 0,91-24,18), valószínűleg a foglalkozási sugárterhelés miatt, jegyezte meg a szerző.

Az 1940 előtt végzett radiológusok esetében nőtt a melanomából (relatív kockázat=8,75, 95%, CI 1,89-40,53), non Hodgkin lympomából (relatív kockázat= 2,69, 95%, CI 1,33-5,45), és cerebrovascularis betegségekből (relatív kockázat=1,49, 95%, CI 1,11-2,01) származó halálozási kockázat.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az orvosi képalkotásban dolgozók jelenlegi biztonsági előírásai az ellenőrző mérések szerint megfelelőek a daganatok kialakulásának minimalizálásához. Vannak olyan speciális csoportok azonban, ahol a sugárterhelés növekszik, például a kardiológusok és nukleáris medicinában dolgozók körében. E csoportok további tanulmányozása szükséges”, írta Berrington de González.

Összességében nézve a radiológusok kissé fiatalabb korosztályt képviseltek a pszichiáterekhez képest, és nagyobb részt 1960 után szerezték meg az orvostudományi diplomájukat. A rákos halálozás kockázata nem volt jelentősebb azoknál, akik 1940 után végezték el az orvosi egyetemet, beleértve az összes daganattípust, a vérképzőszervi rosszindulatú elváltozásokkal egyetemben.

Tekintettel arra, hogy körülbelül 2,3 millió orvosi képalkotásban, sugárveszélyes munkakörben dolgozó munkavállaló van, a folyamatos kutatások fontosak a megfelelő védelmi intézkedések meghatározásához. A jelenlegi védőintézkedések - ólomvédő eszközök, az ólomkötények személyes használata, pajzsmirigyvédő gallér, védőszemüvegek, valamint a helyiségpajzsok használata - csak néhányat említve - hozzájárult a munkahelyi sugárterhelés csökkenéséhez. Megállapították továbbá, hogy a maximálisan megengedhető foglalkozási dózis csökken. A lehető legjobb foglalkozási sugárterhelés az lenne, ha nem lenne sugárterhelés.