A rák lett az európai ember legnagyobb ellensége

995 óta egymillióval nőtt a rákos megbetegedések száma Európában, és ha minden így megy tovább, húsz év múlva még 775 ezret hozzáadhatunk a mostani számokhoz. Legalábbis így becsüli a Svéd Egészséggazdaságtani Intézet (IHE), amely vaskos kötetet adott ki az európai rákhelyzet 1995 és 2018 közti alakulásáról, s amelyből a 444.hu hoz részleteket.

Tényleg elég látványos a növekedés:

Az ábráról az is kiderül, hogy 20 százalékkal nőtt azok száma, akik belehaltak a betegségbe, vagyis Európában (mármint az EU-ban, Svájcban, Izlandon és Norvégiában) minden negyedik halálesetet a rák okoz. Sőt, Dániában, Franciaországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban mostanra a rák számít a leggyakoribb haláloknak. 

Hogy lehet ez? Elsősorban az elöregedő társadalom tehet róla, hiszen a rák a 40 évnél idősebbeket fenyegeti leginkább, különösen a 65-75 éveseket, akikből egyre többen élnek Európában. Az sem segít, hogy az európai országok többségében az utóbbi évtizedek alatt gyakoribbá vált az elhízás, az alkoholfogyasztás és az egészségtelen napozás. 

Az persze örömteli, hogy 65 év alatt már most egyre többen élik túl a betegséget, ezért sem nő úgy a halálozások, mint a megbetegedések száma. Mindenesetre ilyen mértékű elöregedéssel (és a most is meglevő, nem túl nagy európai népességnövekedéssel) számolva a következő húsz évben is romlani fog a helyzet, hacsak nem sikerül javítani a megelőzésen és az ellátás minőségén. 

Nálunk a legrosszabb a helyzet

Magyar szempontból különösen szomorú, hogy 2018-ban nálunk diagnosztizálták a legtöbb rákos megbetegedést, százezer lakosra vetítve majdnem 700-at. Utánunk jönnek a dánok, a németek és az olaszok, miközben Cipruson a legjobb a helyzet, ott a 400-at sem éri el ez a szám. Sajnos Magyarországról nincs 1995-ös adat, de az olaszok, a dánok és a németek akkor is az élmezőnyben voltak. 

Huszonöt éve a rákkal diagnosztizált, európai férfiak többsége még tüdődaganatos volt (az összes megbetegedés 22 százaléka), mostanra ennek kisebb a súlya (15 százalék), és átvette a helyét a prosztatarák. A nőknél viszont akkor is és most is a mellrák a leggyakoribb. 

Ha a halálozási számokat nézzük, ott is nagyon rosszul állunk, százezer lakosból majdnem 350-en halnak meg rákban. Így volt ez 1995-ben is, akkor a dánokkal együtt vezettük a listát, most egyedül a horvátok előznek meg minket, akik 1995 óta rengeteget rontottak a saját statisztikájukon. Az európai férfiaknál a tüdő-, a vastagbél- és a prosztata-, a nőknél pedig a mell-, a tüdő- és a vastagbélrák szedi a legtöbb áldozatot, ebben a sorrendben.

Nem meglepő módon a fejlett országokban általában nagyobb a túlélési arány: Belgiumban és Izlandon a rákos betegek 68 százaléka öt évvel később is életben van, Horvátországban csak a felük. (Magyarországról sajnos nincs ilyen adat.)

További részletek a cikkben.