Ha már kialakult a daganat, fontos, hogy megértsük, mi romlott el, és annak megfelelően kezeljük a beteget.
„Jelen pillanatban olyan mennyiségű információ dől az orvostársadalomra, hogy az onkológusoknak háromhavonta újra kellene tanulni a teljes szakmát” – mondta Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem kutatója, aki szerdán a szegedi JATE Klubban a daganatok kialakulásáról és gyógyításáról beszélt - tudósított az eseményről a szegeder.hu.
„A daganat saját sejtjeink elburjánzása. A sejtek elveszítik a szabályozott kontrollt, és elkezdenek osztódni” – magyarázza a rákkutató. A folyamatot a terrorizmushoz hasonlítja: „egy sejt elindul egy útvonalon, újabb és újabb funkciókat szerez, majd a végén önpusztító lesz. Mint egy terrorista, elkezd radikalizálódni és komoly problémát okoz.”
„A daganatok száma folyamatosan emelkedik” – folytatja. Ennek az egyik oka az öregedő korfa, a 60–70 éves várható élettartam, amelyet a modern orvoslásnak köszönhetően értünk el, holott evolúciósan ennek a fele van bekódolva. Szintén növelhetik a rák esélyét a környezeti hatások, például az elektromágneses sugárzás, ezért lehet veszélyes, ha a zsebünkben hordjuk a telefonunkat, mutatott rá.
Ha már kialakult a daganat, fontos, hogy megértsük, mi romlott el, és annak megfelelően kezeljük a beteget. „A daganat nem egy homogén szövet”, tehát nincs két ugyanolyan daganat, ráadásul „az áttét jó eséllyel sokkal agresszívabb lesz, mint az elsődleges daganat”, ezért kialakulása esetén más típusú terápiára lehet szükség.
Ennél talán még fontosabb, hogy korai stádiumban diagnosztizáljuk a rákot, ez akár kilencven százalékkal is megnövelheti a túlélés esélyét. A klasszikus módszerekkel elég későn lehet felismerni a problémát, a mellrákot szűrő mammográfiai gép például csak néhány millimétertől veszi észre a daganatot, ami már túl nagynak számít.