A rendszer is a nők ellen dolgozik

A társadalmi egyenlőtlenségek fokozzák a korrupció kockázatát, ezért a társadalom kiszolgáltatott csoportjai nagyobb eséllyel válnak visszaélések áldozataivá - derül ki a Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös kutatásából, amely azt vizsgálta, hogy a nőknek a társadalmi élet mely területein kell a korrupció fokozott kockázatára számítaniuk. A Keresd a Nőt! - Korrupció a társadalmi nemek szempontjából című tanulmány két területre összpontosított. Egyrészt a nők elleni erőszakkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket, másrészt a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban jellemző hálapénzt vizsgálta. A tanulmány lényegét a napi.hu ismertette.

A  nők nagyobb valószínűséggel válnak korrupció következményeinek elszenvedőivé, egyrészről a nők relatív szegénysége miatt, másrészről pedig a közszolgáltatásokkal való gyakoribb találkozásuk miatt. Magyarországon a közszolgáltatásokat átszövő korrupció különösen meghatározó, és ezen belül az egészségügyben kimagaslóan rossz a helyzet: kétszerte gyakrabban fizetnek a magyarok hálapénzt, mint az európai uniós átlag, amiben jelentős szerepet játszik az egészségügy alulfinanszírozottsága és a korrupció, illetve azon belül a hálapénz társadalmi elfogadottsága.

A szülészet az egyik leginkább érintett terület, ahol a szülést megelőző vizsgálatokon alkalmanként körülbelül 5 ezer és 20 ezer forint közötti összeget kitevő, míg a szülésért 50 ezer és 200 ezer forint közötti összeget elérő hálapénz kerül kifizetésre, választott orvos esetén - olvasható a kutatásban.

Bár a Büntető Törvénykönyv szerint a hálapénz elfogadása vesztegetés bűntettének minősül, a Munka törvénykönyve értelmében a munkáltató hozzájárulása esetén nem minősül jogellenesnek a feladatellátással összefüggésben harmadik személytől juttatást elfogadni. Vagyis a jogi tilalmazottság és a társadalmi elítélés ezen a területen nem egységes.

A hálapénz viszont a bizonytalanság és a bizalmatlanság valóságos ördögi körét is létrehozza. A szülészeti ellátásban ugyanis azért fizetnek hálapénzt, mert így remélnek nagyobb biztonságot a szülő nőnek, ami önmagában nagyon komoly rendszerszintű problémára utal. Csakhogy az illegálisan kifizetett pénzért cserébe nem lehet semmit sem elvárni, ezért teljességgel kiszámíthatatlan, hogy valóban teljesülnek-e a hálapénzen megváltani kívánt többletszolgáltatások - hangsúlyozzák a tanulmány készítői.

A kutatás továbbá rámutat, hogy Magyarországon sokkal kevésbé egyértelmű a szülés lefolyása, az eddigi kutatások és interjúk is azt mutatják, hogy a hálapénz sok esetben szükségtelen beavatkozásokhoz vezet: indokolatlan császármetszéshez (amiben Magyarország már így is a listavezetők között van), indokolatlan gátmetszéshez vagy a szülést felgyorsító oxitocin indokolatlan alkalmazásához. A teljes cikk itt olvasható