A rezsipénzt fizetésemelésre is fordíthatták

Az egészségügy egyik sarkalatos problémája, hogy a kezelések hangsúlyosan a fekvőbeteg-ellátás felé tolódnak, amely a legköltségesebb szint az ágazatban. A cél tehát az, hogy a páciensek – amennyiben így indokolt – már az alap-, valamint a szakellátásban kerüljenek ki gyógyultan a rendszerből, írja a Figyelő. Ehhez az egyik legszükségesebb elem az alapellátás megerősítése, egyebek mellett azzal is, hogy az a háziorvos, akinek az alapvégzettségen túl egyéb szakvizsgái is vannak, végezhessen azoknak megfelelő szakvizsgálatokat is. A megerősítés egy másik fontos eleme a betöltetlen praxisok feltöltése. Ennek érdekében a kormány az idén is meghirdette a háziorvosi praxisjogvásárlási, továbbá a háziorvosi és fogorvosi letelepedési pályázatokat, amelyekre ebben az évben 1,25 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. A kiírásoknak köszönhetően 573 ezer lakos jutott háziorvosi, valamint 175 ezer fogorvosi ellátáshoz. Az alapellátás szisztematikus megerősítése 2010 óta zajlik, az azóta eltelt nyolc évben a finanszírozási díjat hetvennégy százalékkal emelte a kormány. Emellett 2015-től kezdve minden esztendőben havi 130-130 ezer forinttal nőtt a praxisok támogatása. Az úgynevezett „rezsipénzt” akár fizetésemelésre is fordíthatták. 

A témához kapcsolódik, hogy szintén bevezetnék a sürgősségi ellátásban az alapellátási egységet, mert a sürgősségi osztályokat felkeresők közül sokan nem erre a kezelési formára szorulnak. Az ő gondozásuk nagyban lassítja a sürgősségi ellátást, ugyanakkor az alapellátási egységek kihelyezésével a nem sürgős esetek sem maradnának ellátatlanul.