A segítőknek is segítségre van szükségük ahhoz, hogy segíthessenek

Az orvosok és egészségügyi szakdolgozók egészségi állapota még az átlagpopulációénál is rosszabb. Ezen változtatnának annak a szakmai fórumnak a szervezői, amelynek első rendezvényén párbeszédet kezdeményeztek az ágazat szereplői között, írja a MedicalOnline. 

A koronavírus-járvány pozitív hatása volt, hogy újra beszélgetni kezdtek egymással az egészségügyben dolgozók – ezzel a gondolattal nyitotta meg a Bethesda Gyermekkórház és a Magyar Kórházszövetség közös, Konferencia az Egészségügyi Dolgozók Egészségéért: Egészség a frontvonalban címmel megrendezett szakmai fórumát Tóth Gábor, az MKSZ elnökségi tagja, a bajai kórház főigazgatója, aki úgy vélte, a rendezvény ezt a már megkezdett diskurzust viheti tovább.

Társadalmi és gazdasági érdek munkavállalók egészségének megőrzése, emellett az egészségügyi ellátórendszerben tapasztalható mennyiségi és minőségi munkaerőhiány is arra kellene ösztönözze a munkáltatót, hogy dolgozói minél tovább egészségesek maradjanak úgy fizikálisan mint mentálisan – fogalmazott Baticz Orsolya, a Belügyminisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője a csütörtöki, országos konferencián. – Nem nagyon figyelünk erre, pedig bármikor jöhet egy újabb egészségügyi krízishelyzet, amelyben helyt kell állniuk az orvosoknak és szakdolgozóknak – folytatta, és hozzátette azt is, a döntéshozók egyelőre nem eszméltek rá arra, hogy az egészségfejlesztés a leghangsúlyosabb a prevenciós eszköz. – Az európai uniós trendek ismeretében azonban ez a kérdés hamarosan fókuszba fog kerülni – prognosztizálta a főosztályvezető.

Mi, egészségügyiek addig dolgozunk, amíg beteg van – utalt az önkizsákmányoló hivatástudatra felszólalásában Müller Cecíia országos tisztifőorvos, aki szerint „a segítőknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy segíteni tudjanak”. – Ebben csak együtt, közösen tudunk lépni, az együttgondolkodásban pedig a döntéshozóknak is részt kell venniük, meghallgatva azoknak az egészségügyi dolgozóknak az igényeit, akiken a fizikai terhek mellett a pszichés nyomás is óriási – hívta fel a figyelmet, hozzátéve azt is, a döntéshozók feladata megteremteni azokat a körülményeket, amelyek maradásra bírják a munkavállalókat.

Az egészségügyben dolgozók 30-50 százaléka a kiégés tüneteit mutatja, sokan tervezik elhagyni a hivatásukat, a legtöbbeket a jó munkakörülmények hiánya miatt veszítjük el amellett, hogy az számos krónikus betegség is gyötri őket – sorolta Ralph Harlid a Egészségfejlesztő Kórházak Nemzetközi Hálózatának elnöke, aki azonban azt is megjegyezte, az eddig ismert adatok alapján a magyar egészségügyiek mentális állapota jobbak mint a lakosságé: az előbbiek 14 százalékát érintik mentális problémák, utóbbiaknál ez az arány 17 százalék.

A problémák megszüntetésének egyik beavatkozási pontja a finanszírozás bővítése, de emellett rendszerszintű változásokra is szükség van, amelyeket a szakpolitikának a kórházakkal, egyetemekkel és a vállalati szférával közösen kell megvalósítania – mondta Ralph Harlid, megjegyezve, rugalmas beosztással kell foglalkoztatni a dolgozókat, és ki kell mondani, „ennyit nem lehet és nem is szabad dolgozni”. – Az egészségügyi dolgozók egészségébe való beruházás az egészségügyi ellátórendszer alapja, az ő egészségük egészséges populációhoz vezet – zárta az elnök.

További részletek a MedicalOnline-on.