Egymást érik az ijesztő történtek a sürgősségi ellátás működéséről.
Ezekről is kérdezte a Népszava - online a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnökét, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Sürgősségi Betegellátó Osztályának főorvosát, Bognár Zsoltot.
- Ha most önnek lenne szüksége sürgősségi ellátásra hová rohanna, melyik intézményre bízná magát?
- Ide, a Heim Pál Gyermekkórházba...
- ... mert csak ezt a helyet ismeri?
- Nem, nem azért. Nem tudom, hogy bemennék-e bármelyik kórházba. Azt hiszem megpróbálnám magamat kezelni.
- Vannak azok a helyzetek, amikor ez nem működik.
- Vannak, de nem tudom megmondani, melyiket választanám és melyiket hárítanám el.
- Mert nem akarja megbántani a kollégáit vagy pedig azért, mert ön sem bízik abban, hogy ki tudja várni míg sorra kerül?
- Nem, nem a bizalom hiányáról van szó, mindegyik osztálynak megvannak a maga sajátosságai, és az is amiben jobban teljesít, mint a többi.
- Engem potenciális áldozatként megnyugtatna, ha azt mondta volna mindenhol egyenletes, jó színvonalú ellátás van.
- De ezt potenciális áldozatként most ön sem hinné el nekem. A hazai sürgősségi ellátás, az elmúlt hetek sajtóhírei ellenére is – a valóban idevaló betegek szempontjából – jól működik. Ez a hely csak azoknak való, akiknek életmentő beavatkozásra van szükségük, vagy súlyos, visszafordíthatatlan állapotromlás fenyegeti őket. A többiek számára csak idegtépő várakozást hozhat. A sürgősségi osztályokon rangsorolják a betegeket, aszerint hogy kinek milyen az állapota, mennyire sürgős az orvosi beavatkozás. Itt a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben az általam vezetett osztályon, valamennyi ideérkezőt öt percen belül megnéz egy úgynevezett triázs ápoló. Ő az a jól képzett sürgősségi szakdolgozó, aki szigorú szabályok, és szakmai algoritmus alapján sorolja a betegeket. Így kerülhet a páciens az azonnali ellátásra szoruló csoportba vagy kaphat kritikus (15 percen belüli ellátást jelentő), sürgős (30 perces várakozással járó), kevésbé sürgős (1-2 órás sorban állást hozó) vagy halasztható (több órás üldögélést ígérő) besorolást. Az ápoló közli a beteggel azt is, hogy a besorolása alapján, mennyi várakozásra számíthat. Problémát az szokott okozni, hogy túl sok olyan páciens is ideérkezik, akit a rendszer más pontjain – például a háziorvosnál, vagy a szakrendeléseken – is el lehetne látni. Vagy akár otthon magától, vagy egy fájdalomcsillapítóval is megoldódna a problémája.
Teljes interjú a lap portálján.