A szafarizó magyaroktól jobban kell félni

Két ápoló, egy közegészségügyi és járványfelügyelő és nulla orvos: ez a főállásban alkalmazott egészségügyi személyzet mérlege a teljes magyar menekültügyi rendszerben. Ez azért furcsa, mert miközben az állam nem biztosítja a feltételeket, a magyar hatóságok járványveszéllyel riogatják a lakosságot. De ezzel együtt sem kell tartani trópusi betegségektől; vagy ha mégis, azt nem a bevándorlók, sokkal inkább a magyar turisták hurcolhatják be az országba - írta a hvg.hu.

A menedékkérők jelentős többsége idén főleg Közép-Ázsiából, Szíriából és Koszovóból érkezett (lásd alábbi grafikonunkat). Ezen felül a migránsok egy jelentős része a szubszaharai övezetből indult útnak. Az oda utazóknak számos betegség elleni védőoltást javasol az OEK, mert a legtöbb rossz hírű egzotikus betegség csakis trópusi körülmények között terjed.

Ráadásul ezeket a kórokat sokkal nagyobb eséllyel hozzák be turisták: míg a Szavannán vadászók, szafarizók pár óra alatt repülnek haza az egy-két hetes nyaralás után, a migránsok hónapokon keresztül úton vannak, a táv egy részét gyalog teszik meg. Tehát a turista már a betegség lappangási ideje alatt is idehaza tartózkodik. Ha a bevándorlók odahaza elkapnak valamit, akkor a betegség még az út alatt kitör rajtuk, leveri őket a lábukról.

Ezzel az ÁNTSZ is tisztában van. Nem is feltételezi, hogy a fenti listán szereplő betegségek valamelyikét "magukkal hozták" a bevándorlók, ezért nem is szűrik ilyen típusú kórokra őket az orvosi vizsgálat során... Érvek és tányek a teljes cikkben