A szakdolgozók várják a részletszabályokat

Kedvező döntés, hogy senki sem kereshet kevesebbet az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, mint 2020. december 31. előtt – mondta a vg.hu interjújában Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. A munkaerőhiány azonban továbbra is jellemző a szektorra.

Megkapták az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel (eszjtv) kapcsolatos újabb részletszabályokat az Országos Kórházi Főigazgatóságtól?

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara mint szakmai köztestület nem kapta meg a részletszabályozást, de az elnökség a hozzá érkezett információk alapján részletesen tájékozódott az új rendelkezésekről. Az új munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések egy részére van útmutatás, más kérdésekben pedig még folyamatban van a rendelkezések megalkotása. A szakdolgozók viszont egyértelmű tájékoztatást várnak a jövedelmük alakulásáról.

Az alapilletmény a jelenlegi rendszerben több összetevőből áll, annak figyelembevételével, hogy az egészségügyi ellátás mely területén, milyen kockázati tényezők mellett történik az ellátás. Az e tényezőket szabályozó részletek megismerése után tudják eldönteni, hogy milyen jövő, életpályamodell vár rájuk. Kollégáink valamennyien azt várják, hogy ezek a juttatások jelenjenek meg a besorolási illetményben.

Ugyanez érvényesül a változó béreknél, amelyek esetében a jelenlegi tájékoztatóba a túlórára, műszakpótlékra, ügyeletre vonatkozó számszaki adatok még nem kerültek bele. Az kedvező döntés, hogy az új eszjtv szerint senkinek nem lehet alacsonyabb a bére, mint 2020. december 31. előtt, de azt is tudjuk, hogy idén nem fog emelkedni az egészségügyi szakdolgozók bére. Legközelebb 2022 januárjában lesz újabb bérrendezés, amit a 2018-as bér alapján határoznak meg. Az emelés mértéke 30 százalék, ami a gyakorlatban 21 százalékot jelent a 2022 februárjában érkező bérekben.

Mit gondol, sokan nem fogják aláírni az új szerződéseiket?

Az egészségügyi dolgozók jellemzően nem gyakran váltogatják sem az intézményt, sem a szakmájukat. Alapvetően nem akarnak mozdulni, a tömeges váltás hátterében legfeljebb majd az állhat, ha a munkavállalás feltételei megváltoznak, vagy elesnek a megszerzett jogaiktól. Gondolok itt a pótlékok vagy az ügyeleti díjak számítására, ami miatt kevesebb lehet a jövedelmük. A kamara novemberi felmérésében több ezren jelezték, hogy a járványhelyzet lecsengése után, a határok újranyitásával külföldi munkavállaláson gondolkodnak. Február 28-ig majd kiderül, hányan írták alá a szerződéseket.

Most hány szakdolgozó hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből?

A kamarai tagok száma 120 ezerre tehető, ebből az eszjtv hatálya alá tartozó kör 60-65 ezer kolléga. A hiányzó szakápolók száma most egy picit másképpen alakul, sokakat a pandémia miatt orvossá és szakdolgozóvá minősítettek. Azokat a kollégákat, aki jelenleg még orvosi vagy egészségtudományi tanulmányaikat végzik, már tavasztól szakdolgozónak és orvosnak kezeli a rendszer, és ők már szolgálatot teljesítenek az egészségügyi ellátásban. Akár 4-6 ezerre is emelkedhetett azoknak a száma, akiket medikusként például a segédápolók közé soroltak be, és a szakdolgozói létszámot erősítették. Az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók pedig az orvosi körhöz lettek allokálva. Így a statisztikai adatok pozitív mérleget is mutathatnak.

A szakápolói hiány mértéke egy 2019-es felmérés szerint a vidéki kórházakban 15 százalékra tehető, a fővárosban pedig elérheti a 20-30 százalékot is. Nem túl biztató a szakdolgozók korfája: a következő néhány évben rengetegen mennek nyugdíjba.

További részletek a cikkben.