A szegedi rektor változásokat akar

Rovó Lászlót választotta meg december közepén rektorjelöltnek a Szegedi Tudományegyetem szenátusa. A fül-orr-gégész professzor jövő nyártól vezetheti a város legnagyobb munkáltatóját, ahol a következő években milliárdos fejlesztések indulnak meg. Terveiről, vezetői elképzeléseiről beszélgetett vele fél évvel várható hivatalba lépése előtt a Délmagyarország Napilap.

– Több mint kétharmados támogatást kapott december 18-án az egyetem szenátusától. Mit szólt ehhez a nagyarányú győzelemhez?

– A jelenlegi rektor úr, Szabó Gábor professzor szavait tudnám idézni: fontos, hogy egy demokratikus választáson többen induljanak, ez adja ugyanis meg annak komolyságát. Éppen ezért maximális tiszteletem azoknak, akik energiát fektettek a pályázatba és abba, hogy tegyenek az egyetem jobbításáért. Megtiszteltetés egyébként ilyen jó eredménnyel nyerni, ugyanakkor hatalmas felelősség is, hiszen ezek szerint olyan elvárásokkal vannak felém, amelyet maximális teljesítménnyel lehet csak viszonozni.

– Hogy látja, mekkora munka vár önre?

– Komoly munka lesz, és nemcsak nekem, hanem a dékánoknak és a karoknak is. Át kell gondolni a képzési struktúránkat, portfóliónkat, még vonzóbbá kell tenni magunkat mind a hazai, mind a külföldi hallgatók számára. A demográfiai tendenciák ellenére növelni kell a hallgatói létszámunkat, a hazai hallgatók nagyobb arányú idevonzásával, valamint a külföldi ismertségünk növelésével. Emellett csökkenteni kell a lemorzsolódást, ami egyes szakokon, ahol a munkaerőhiány miatt a diákjainkat már a tanulmányaik alatt alkalmazzák, különösen magas. A hallgatói létszám növelésének több eszköze van, ezek mindegyikével szükséges élni a kiélezett versenyben, azaz javítani kell a hallgatói infrastruktúrát, mind a lakhatási és sportolási lehetőségek, mind a XXI. századi oktatási épületek és eszközök biztosításával, valamint a legkiemelkedőbb oktatók kinevelésével, itthon tartásával, illetve idevonzásával. A kutatási potenciált, a kutatás hátterét is javítani szükséges. A jövőben már az állam sem karokat támogat, hanem olyan interdiszciplináris kutatócsoportokat, melyek több tudományterület együttműködésén alapulva jelentős innovációs tevékenységet fejtenek ki, és egyre inkább képesek kapcsolódni az ipar igényeihez. A régió egészségügyét meglátásom szerint világszínvonalúvá lehet és kell fejleszteni. Megvan hozzá a kutatási, oktatási és gyógyítási háttér, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer, aminek alapján elmondhatjuk, hogy a megfelelő eszközpark és infrastruktúra megvalósulása esetén az SZTE a legmagasabb szintű gyógyító potenciállal bíró intézménnyé fejlődhet, a hazai lakosok magas szintű ellátásán túl a nemzetközi egészségturizmus központi szereplőjévé is válhat. A szenátusi szavazás eredménye és az előzetes beszélgetések egyaránt azt mutatják, hogy megvan az akarat a fenti változtatásokra, sőt, az egyetem polgárai várják is azt. Jó csapatmunkára van ehhez szükség, amelyben elsősorban a karok vezetőire számítok.

– Nyárig viszont számos kari vezető cserélődik majd.

– Ez így van. A karoknak ezért a választásokon tulajdonképpen a jövőjükről kell majd dönteni. Folyamatos versenyhelyzet van a hallgatókért, így profi vezetés kell, az, hogy valaki bele akarjon és tudjon állni a küzdelembe, és ne csak folyamatosan túlélni akarjon, hanem tervezze a jövőt, és diktálni is tudja a változás ütemét.

A teljes beszélgetés a portálon olvasható!