• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A szerializáció mellékhatása, hogy meghíztak a dobozok

Lapszemle 2022.03.02 Forrás: vg.hu
A szerializáció mellékhatása, hogy meghíztak a dobozok

2007 óta nem nőtt a közfinanszírozott gyógyszerek ára, annak ellenére, hogy az infláció a hazai gyártókat is érzékenyen érinti.

A gyógyszergyártóknak húszmilliárd forintos beruházási sokkot okozott az egyedi azonosítási rendszer bevezetése, az uniós jogszabály az officinák készletezését is érintette - írja a vg.hu.

Három éve, 2019 februárjában indult el az európai gyógyszer-azonosítási rendszer, amelyhez 29 európai országban 2500 gyógyszergyártó, 4000 nagykereskedő, 100 ezer gyógyszertár és 6000 kórházi gyógyszertár csatlakozott. Magyarországon a hibás riasztási tranzakciók száma a rendszer indulása óta az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Tavaly 0,02 százalék volt ez az arány, szemben a 0,21 százalékos uniós átlaggal. A szerializáció megváltoztatta a gyógyszerkiadás mechanizmusát, a gyártók pedig jókora beruházásokra kényszerültek. 

20 milliárdba került

Igazi sokkot okozott a hazai gyógyszeripar számára a három évvel ezelőtt bevezetett egyedi dobozazonosítási rendszer, amelyre körülbelül 20 milliárd forint saját forrást költöttek  – mondta a VG-nek Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke. Megállapította, hogy a gyógyszeripar állandó beruházási kényszerben van, aki nem költ kutatás-fejlesztésre vagy egyéb, például gyártással összefüggő beruházásra, az lemarad. A fenntartási és üzemeltetési költségek továbbra is tetemes összegeket emésztenek fel. Ugyanakkor minden olyan teher negatívan hathat a versenyképességre, amely nem az ipar működéséből adódó, szükségszerű üzleti fejlesztés. 

A gyógyszeripar a gyártási költségek növekedését nem tudja megjeleníteni a termékek áraiban, miközben a kőolaj ára hordónként 100 dollár körül mozog, a gáz ára a 2019-es szint 8,5-szerese, az áram ára a hatszorosára emelkedett, a szállítási költségeknél pedig bő ötszörös a szorzó. Ehhez képest Magyarországon 2007 óta a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek termelői ára nem nőtt, annak ellenére, hogy az infláció vagy az említett energiaár- és egyéb költségek növekedése a hazai gyógyszergyártókat is érzékenyen érinti – tette hozzá Greskovits Dávid.

További részletek a cikkben.