A magas légszennyezettség a hosszú távú károsítás mellett kiváltója lehet a szívrohamnak, a sztróknak és az asztmarohamnak.
„A számokból kiderül, hogy a légszennyezettség ezrével okozza a sztrókos, szívinfarktusos, asztmarohamos eseteket, tehát a klímavészhelyzet egyértelműen egészségügyi vészhelyzet is. Mivel ezek az elkerülhető halálesetek most mennek végbe, nem pedig 2025-ben vagy 2050-ben, most kell együtt cselekednünk” – kommentálta a légszennyezettség és a sürgős esetek számának összefüggéseiről szóló friss adatsort Simon Stevens, a brit egészségügyi szolgálat, az NHS ügyvezetője.
A teljes egészében majd novemberben nyilvánosságra kerülő adatok szerint azokon a napokon, amikor nagyobb a légszennyezettség a brit városokban, sokkal több gyereket és felnőttet kell sürgősségi beavatkozásra kórházba szállítani. A szmogos napok többlete 120-szal több szívinfarktust, 230-cal több sztrókot és csaknem 200-zal több asztmarohamot jelent egy évben. Mindez jelentős többletterhelést is jelent a már így is túlfeszített állami sürgősségi szerveknek - írta a Quibit.
A King’s College London kutatása szerint Londonban évente 338-cal több vészhelyzeti beavatkozást kell végezni a szmogosabb napokon, míg Birminghamben 65, Bristolban 22, Derbyben 16, Liverpoolban 28, Manchesterben 34, Nottinghamben 19, Oxfordban 10, Southamptonban pedig 16 többlet esetet okoz a légszennyezettség egy évben. Sokan nem tudják, hogy a magas légszennyezettség milyen veszélyeket rejt magában, és főként azt nem, hogy a hosszú távú egészségkárosítás mellett közvetlen kiváltója lehet a szívrohamnak, a sztróknak és az asztmarohamnak - írta a lap.