• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A szorongás és a depresszió növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát

Lapszemle MA 06:02 Forrás: qubit.hu
A szorongás és a depresszió növelheti a mélyvénás trombózis kockázatát

Nem pusztán azt vizsgálják, milyen mértékű szorongás vagy depresszió növeli meg a trombózis kockázatát, hanem azt is, hogyan függnek össze ezek.

Az összefüggést az emberek mentális egészsége és a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata között már vizsgálták az elmúlt évtized során. Azonban annak pontos meghatározása, hogy a kettő hogyan függ össze, eddig nem sikerült. A LiveScience most egy új tanulmányt ismertet, amely nem pusztán azt vizsgálja, hogy milyen mértékű szorongás vagy depresszió növeli meg a trombózis kockázatát, hanem azt is, hogy milyen módon függnek össze ezek - írta a qubit.hu.

 

A teljes vizsgált csoportból 106 450 főnél diagnosztizáltak szorongást, míg 108 790 főnél depressziót; e csoportok között átfedés is van, mivel többeknél mindkét állapot fennállt.

Az átlagosan három és fél éves követési idő alatt 1780 vizsgálati résztvevőnél fordult elő trombózis. Azoknál, akiknek a kórtörténetében szorongás vagy depresszió szerepelt, 53 százalékkal, illetve 48 százalékkal nagyobb valószínűséggel fordult elő, mint azoknál, akiknek egyik betegség sem szerepelt a kórtörténetében. Hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők a mindkét betegségben szenvedők körében. 

Három lehetséges mechanizmus köti össze a szorongást és a depressziót a trombózissal: a stresszel kapcsoaltos idegi aktivitás magasabb szintje, magasabb gyulladásszint és csökkent szívfrekvencia-variabilitás. Úgy tűnik, hogy minél több stresszt él át valaki, annál nagyobb a mélyvénás trombózis kockázata.