• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

  • egynapos sebészet
    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

A szuperbaktérium az emberi felelőtlenség következménye

Lapszemle 2019.06.12 Forrás: 24.hu
A szuperbaktérium az emberi felelőtlenség következménye

A szuperbaktériumok akár 90 fokos hőforrásokban is képesek lubickolni, de van olyan is, ami a radioaktív sugárzást is el tudja viselni.

Minél több óvintézkedést tettünk eddig a kórokozók ellen, annál jobban megerősítettük őket. Mára kifejlődtek a szuperváltozatok, amelyek ellen tehetetlen az orvostudomány. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa, Pál Csaba egyike azoknak a biológusoknak, akik a globális veszélyt jelentő, rezisztens baktériumok elleni szereket kutatják. A vele készült interjút a 24.hu-n olvashatják.

A WHO 2015-ös jelentése szerint a szuperbaktériumok viszonylag rövid idő alatt nagyon komoly problémává válhatnak. Ha ki nem találunk valamit, néhány évtizeden belül súlyos járványokra számíthatunk.

Nem kell apokaliptikus vízióktól rettegni, de nyilván az is durva hiba lenne, ha alábecsülnénk a veszélyt. A prognózis szerint 2050-re akár vezető halálok is lehet az úgynevezett szuperbaktérium a föld lakossága körében: többen halnak majd meg miattuk, mint daganatos vagy szív- és érrendszeri betegségekben. De egyelőre az úgynevezett harmadik világban jelenti a legnagyobb problémát, ahol a higiéniai körülmények borzalmasak, nagyon sok a legyengült immunrendszerű, például HIV-fertőzött ember, akik erre még ráfertőződnek, mondjuk egy tuberkolózis-baktérium ellenálló, multidrog-rezisztens változatával. India is borzalmas állapotban van, nemcsak a kritikán aluli higiéniai viszonyok miatt, hanem mert rengeteg gyógyszergyártó telepedett meg ott, ontják a hagyományos antibiotikumokat, amiket szinte szabályozás nélkül vesz fel a klinikum, és hamarabb kialakul a túlszedés miatti rezisztencia.

Tulajdonképen mi a szuperbaktérium?

Igazából szlengkifejezés, az olyan kórokozót jelenti, amely minden eddig ismert készítménnyel szemben ellenálló. Vagyis a mai tudásunk szerint nem tudjuk legyőzni, és ha megtámad egy beteget, akkor nagy baj van.

Meg fog halni, és az orvosok tehetetlenek?

Sajnos vannak ilyen esetek. 

A baktériumok eleve „szuperlények”, nem könnyű kinyírni őket.

Ők az őslakosok, itt élnek a földön több milliárd éve, főleg a talajban. Nagyon mokányak, akár kilencven fokos hőforrásokban is képesek lubickolni, de a mélytengeri árkokban is ott vannak. Ha az Antarktiszon lefúrunk a jégtakaró alá ötven méterre, ott is életben találjuk őket. Van olyan baktérium, ami a radioaktív sugárzást képes elviselni, nagyon magas dózisban, az a neve, hogy Deniococcus Radiodurans. Ez a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mert ötezer gray radioaktív sugárzást túlél, miközben emberre már öt gray, vagyis ennek egy ezreléke halálos. Darabokra szétesik a DNS-e, aztán képes újra összerakni. Egy ideig azt gondoltuk róla, hogy egyedülálló, de ma már látjuk, hogy sok ilyen poliextremofil, vagyis többféle károsító hatásnak ellenálló baktérium létezik. A baktériumoknak nagyon gyors az evolúciójuk, gyakoriak a mutációk, ezért szinte minden környezethez alkalmazkodnak. És emiatt alakul ki gyorsan a kórokozó változataiknál az antibiotikum-rezisztencia.

Nyugaton mennyire van jelen a szuperbaktérium?

Egyre több az ilyen jellegű fertőzés. Magyarországon is megjelent már, érintheti a csecsemőket, szoptató anyákat, időseket, akiknek legyengült az immunrendszerük. De a túlszedés szinte mindenütt probléma, gyakran a vírusfertőzés esetén is antibiotikumot ír fel az orvos, pedig a baktérium és a vírus messze nem ugyanaz.

Persze, de ilyenkor az az érvelés, hogy a vírus legyengíti az immunrendszert, könnyebben megtelepszenek a kórokozók.

Nem szeretném kritizálni az orvosokat, ők vannak ott a pácienssel, ők látják, hogy mi történik. Ugyanakkor ma már tényleg sok szakember javasolja, hogy megelőzésként ne adjunk antibiotikumot, és csak nagyon indokolt esetben alkalmazzuk. Megjegyzem: ha már használjuk, a kúrát mindenképp végig kell csinálni. A lehető legrosszabb stratégia, hogy „most már jobban vagyok, minek szedjem tovább.” Ilyenkor maradnak még túlélő kórokozók, amelyek lépésről lépésre, ahogy a szervezetből fokozatosan ürül az antibiotikum, ellenállóvá lesznek.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink