Mindenki azt hiszi, hogy akkor kész, szerzett papírt és ezzel meg van oldva, de nem, nem ez a megoldás!
Szabályosan megrohanták a háziorvosokat az elmúlt egy hétben a magukat keresőképtelennek nyilváníttatni – ismertebb szóval: táppénzre menni akaró „betegek”: a hvg.hu-nak beszámoló háziorvosok szerint a napi munkájuk kétharmadát az ezzel kapcsolatos kérések teszik ki – a munkától távol maradni óhajtók száma egy átlagos influenzaszezonéhoz képest legalább a két- három-, de van, ahol az ötszörösére emelkedett, ami sok körzetben már-már kezelhetetlen helyzetet teremt.
A telefonon jelentkezők nagy része ugyanakkor a háziorvosok egybehangzó állítása szerint előre megmondja neki, hogy valójában nem beteg, hanem csak nem szeretne bemenni a munkahelyére, mert a munkáltató nem engedi, hogy otthon maradjon, ő viszont fél, hogy kollégáitól, az ügyfelektől, vagy útközben, a tömegközlekedési eszközön elkapja esetleg a koronavírust. Olyan is van a beszámolók szerint, aki nem a vírustól fél, hanem a gyereke felügyeletét nem tudná másként az iskolabezárások idején ellátni, a jelentkezők egy részének pedig kifejezetten a munkáltatója adta ukázba, hogy írassa ki magát a háziorvossal (ez foglalkoztatói szemmel azért „praktikus” – bár nyilván csalás, mert a táppénz idején eleve csak a munkabér 60 százaléka jár a munkavállalónak, a keresőképtelenség első 15 napos (betegszabadságnak hívott) időszaka után fő szabályként pedig nem a munkaadó, hanem az államkincstár állja a juttatás kétharmadát.)
Mindenki azt hiszi, hogy akkor kész, szerzett papírt és ezzel meg van oldva, de nem, nem ez a megoldás! Ezeknek az embereknek a gondját nem nekem kellene megoldanom! – fakadt ki az orvos, aki több más, hasonló nyomást tapasztalt kollégájához hasonlóan úgy véli, hogy a járvány terjedésével tömegessé vált problémát sokkal inkább a kormánynak kellene kezelnie, valamilyen általános, a munkavállalók érdekében hozott intézkedéssel – mint ahogy történt például Bulgáriában vagy Romániában. Részletek a cikkben