A teljes alapellátást államosítanák az önkormányzatok

A kormány államosítással javítana a védőnők helyzetén, a szakemberek szerint viszont önmagában a centralizálás nem oldja meg a finanszírozási és egyéb problémákat, ahogy az oktatás „klikkesítése" sem hozott minőségi javulást az iskolák életében - írja a medicalonline.hu.

Bár a szakmai szervezetek évek óta igyekeznek felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy egyre kevesebb az alapellátásban dolgozó, anyagilag sem kellően megbecsült védőnő, mindez csak akkor érte el a politikusok ingerküszöbét, amikor száz szám kellett bontogatniuk azokat a borítékokat, amelyeket személyenként írtak meg nekik az ország védőnői. Ekkor aztán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – a szakmai szervezetek számára is váratlanul – bejelentette: novembertől havonta 33 ezer forinttal több finanszírozást kapnak a szolgálatok, amelyet béremelésre kell fordítaniuk az önkormányzatoknak. Egyúttal azt is közölte, ismét nekifutnak a Nemzeti Védőnői Szolgálat (NVSZ) megalakításának.

Az a kérdés, hogy az NVSZ felállításával orvosolják-e a közel tíz százalékos védőnőhiányt – vélekedett Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki lapunknak azt is elmondta, felmérni azt kell, hogy melyik fenntartói forma szolgálja leginkább a problémák kezelhetőségét. Gémesi György szerint az a legfontosabb kérdés, hogy az államosítással jobb lesz-e rendszer, javul-e a szereplők közötti információáramlás, hiszen a település szempontjából csak az a lényeg, hogy jól működjön az adott szolgáltatás. Ugyanakkor úgy vélte, az alapellátás egységét nem szerencsés megbontani azzal, hogy kiemelik abból a védőnői szolgálatokat, és elválasztva a háziorvosi, és különösen a házi gyermekorvosi szolgáltatásoktól. Ha az államosítás a szándék, akkor annak a teljes alapellátásra vonatkoznia kell – hangsúlyozta az önkormányzati szövetség elnöke.

Ónodi-Szűcs Zoltán védőnők napi beszédében leszögezte, hogy újraszervezik a védőnői ellátást, mert sok szerepkört átadnánk a védőnőknek, akikre a kormány nemcsak egészségügyi feladatokat ellátó szakemberekként tekint, hanem olyan személyekként is, akiknek lehetőségük van bejutni a családokhoz. 

A szakmai szervezetek javasolták, hogy a háziorvosi letelepedési támogatás mintájára vezessenek be hasonlót a védőnőknél is. A jellemző fizetés bruttó 220-230 ezer forint a szolgálatoknál, de például egy pályakezdő védőnő alapfizetése 161 ezer forint, ehhez jön még a területi pótlék – sorolta a számokat Csősz Katalin, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) védőnői tagozatának elnöke. Hozzátette azt is, hogy a kabinetminiszter által ígért 33 ezer forintos finanszírozási többlet szuperbruttó, ami azt jelenti, hogy mire ez az összeg eljut a kollégákhoz, néhány ezer forint marad belőle. A MESZK továbbra is azt szorgalmazza, hogy a védőnőket is sorolják az egészségügyi szakdolgozó bértábla hatálya alá, vagy legyen önálló védőnői bértábla. Vélemények, ötletek, a teljes cikkben