A területen kívülieknek fizetniük kell

Több, akár 10-15 százalékos halálozási rátával járó akut betegség ellátása nem tisztázott az új rendszerben, nem tudni, hova küldhetik a gennyes ízületi gyulladás gyanújával érkező budapesti beteget, vagy hol vizsgálják meg sürgősséggel és operálják meg, ha szükséges, az olyan porckorongsérvben szenvedő beteget, akinek egyik lába hirtelen megbénult − hívja fel a figyelmet Bálint Géza reumatológus professzor, a Csont és Ízület Évtizede (2010−2020) nemzeti koordinátora, az MTA doktora, az ORFI volt főigazgatója a Napi Gazdaságban.

Az egészségügyi ellátás már legalább 30 éve reformra szorul, azóta nem tisztázódtak az ellátás szintjei, a progresszivitás fokai, illetve az, hogy bizonyos súlyosságú beteget hol a legcélszerűbb ellátni − mondta a Napinak Bálint Géza, aki szerint a beteg − akár szükséges volt, akár nem − akár számtalan helyen is megvizsgáltathatta magát. Volt betegem, aki ugyanazon panaszával az ország különböző tájain 36 különböző szakorvosnál járt, akik számos, különböző további vizsgálatot javasoltak.

"Második véleményre" joga van a betegnek, de számtalanra természetesen nincs. A "második vélemény" elérhetőségének módja az új rendszerben sajnos nem világos − fogalmaz a reumatológus professzor. Úgy látja, sokszor még a mentők sem tudták, hogy bizonyos sérülést vagy akut betegséget mely intézetben kötelesek, illetve tudnak megfelelően ellátni, és ebből számos súlyos szövődmény származott.

Ugyanakkor, teszi hozzá, a reumatológiánál maradva a jelenlegi ellátási rendben sem tisztázott, hogy például gennyes ízületi gyulladás gyanúja esetén budapesti beteget hová küldhetünk, hol kötelesek akár ügyeleti időben is ellátni. Pedig a gennyes ízületi gyulladás halálozása a legfejlettebb egészségüggyel rendelkező országokban is 10-15 százalék jelenleg. Mint kifejti, hasonlóképpen nem tisztázott, hogy az olyan porckorongsérvben szenvedő beteget, akinek egyik lába hirtelen megbénult vagy vizelettartási nehézsége támadt, gáttáji zsibbadással, és ezért sürgős MR-vizsgálat és valószínűleg sürgős gerincműtét szükséges, hol vizsgáljanak és operáljanak meg?

Bálint szerint ezek és más hasonló problémák az átmeneti időszakban tisztázódni fognak. Egyelőre annyit tudnak, hogy a reumatológiai kórházi ellátás háromszintű: városi, megyei és regionális, de ezek progresszivitási szintje nincs pontosan specifikálva, és HBCS-jük, vagyis esetfinanszírozásuk sem különbözik. Magyarországon 21 "arthritis centrum" működik, melyek a korai ízületi gyulladásban szenvedő betegek legkorszerűbb kivizsgálását végzik és a betegeket a legmegfelelőbb, legmodernebb kezelésben tudják részesíteni. (Sok beteg azonban nem jut el ezekbe a centrumokba, mert a háziorvos nem ismeri fel a betegségüket.) Ezek megfelelnek a megyei és regionális szintű reumatológiai osztályoknak, ambulanciáknak.

Az ORFI 3,5 milliós népesség aktív reumatológiai ellátásáért felelős, és pontosan ismertek azok a budapesti kerületek (kettő híján valamennyi), valamint vidéki települések, melyek aktív reumatológiai (nem rehabilitáci-ós) ellátás szempontjából az ORFI-hoz tartoznak. Egyelőre úgy tudják, a területen kívüli beteg kórházi ellátását akkor vállalhatja az intézmény, ha marad fölös kapacitása és a beteg bizonyos térítést fizet. A térítési összeg az intézménynél marad. Hogy ez az évek óta az ORFI-ban kezelt és ellenőrzött krónikus reumatológiai betegek aktív, illetve rehabilitációs ellátására is vonatkozik-e, az nem világos. Miként az sem, melyek maradtak az ORFI országos feladatai, ha maradtak egyáltalán.

Továbbra sem tisztázott, hogy mely mozgásszervi betegeket, közte a derékfájásban szenvedő betegeket lássa el a háziorvos, melyeket a reumatológiai, ortopédiai, esetleg más szakrendelés, vagy kórházi ambulancia, illetve hogy ezen szakrendelések mit tudnak és mit kötelesek nyújtani az ellátás során. Például, a térdízület csapolásához, a leszívott térdízületi folyadék vizsgálatához rendelkezik-e az illető szakrendelő/ ambulancia megfelelő feltételekkel, jártassággal? Ezek a problémák szakmai konzultációval kerülhetnek a helyükre − hangsúlyozza Bálint professzor.

A teljes cikk a nyomtatott lapban.