A tévtanok miatt a tudománynak még több tennivalója van

A szociális médián keresztül terjedő tévtanok még mindig népszerűbbek, mint időnként egy tudományosan megalapozott vélemény, ezért az Akadémiának, a tudománynak bőségesen van tennivalója – mondta Freund Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt a kétfejű sas-modellről, amelyről az új kormánnyal is tárgyalni akar, a kiváló kutatóhely cím jelentőségéről, a Lendület program kiigazításáról és a női akadémikusok előnyhöz juttatásáról is.

A viszony a kormánnyal rendeződött, ami még az ön előtti elnöki ciklusban egy ideig nem volt felhőtlen?

Én továbbra sem fogadtam el azt, hogy a kutatóhálózatnak jobb helye van kint, mint az Akadémia ernyője alatt. Ezt a kormány megérti, és az előzetes megbeszélések alapján is joggal számítok arra, hogy az új kormány megalakulása után ezt a kérdést felmelegítjük. (...) A kormányzat meghatározhatja persze a maga prioritásait, például a Nemzeti Kutatásfejlesztési Hivatalon keresztül, ahol innovációs pénzeket kezelnek vagy alkalmazott kutatásokat támogatnak, ott érvényesülnie kell természetesen a kormányzati prioritásoknak, hiszen ezek azonnal megtérülő, népgazdaság számára vagy a társadalom számára azonnal használható eredményeket produkálnak, viszont mindent, ami kutatási potenciál, kutatóintézet, hálózat, pályázati rendszerek, ami az alapkutatást szolgálja szinte kizárólag, ezeknek egy tudományos intézmény felügyelete alatt a helye, és én meg vagyok róla győződve, hogy amint a kormány feláll, elkezdjük ezzel kapcsolatban a tárgyalásainkat, és én remélek egy fogadókészséget és annak a belátását, hogy itt sokkal kisebb pénzekről van szó, mint amit a kormány az alkalmazott kutatás, innováció, ipari fejlesztésekre szán. Igazán nem veszítenének sokat még a pénzek kontrollálását illetően sem, ha ezeket mind átengednék az Akadémiának. Én így látnám a megtérülést optimálisnak, ezért szeretnék majd komoly tárgyalásokat indítani, amint megalakult az új kormány.

Két éve vagyunk benne a világjárványban. Ittuk a tudósok szavait, mert sokan gondoltuk úgy, hogy az az igaz, amit ők mondanak, de azt is láttuk, hogy a tudomány embereit egészen durva támadások érik, amikor elmondják azt, amit a tudomány szerint el kell mondani. Hogy szerepelt a tudományosság meg az Akadémia ebben a két évben?

Az Akadémia megszólalásai rendkívül korrektek és sikeresek voltak. Konkrétan az Akadémiát nem érték támadások, eltekintve egy-két laposföldhívőtől, de nyilvánvalóan akármit mond az Akadémia, az szerintük csak hülyeség lehet.

Tudósokat egészen konkrétan megfenyegettek, halállistákat írtak virológiával foglalkozó tudósokról, egészen elképesztő volt.

Igen, szerencsére ez csak vaklárma volt, én úgy tudom, hogy senkit nem ért konkrét bántalmazás, de a fenyegetés is épp elég. Ez azt jelzi, hogy a szociális médián keresztül terjedő tévtanok, áltudományos fejtegetések még mindig népszerűbbek, mint időnként egy tudományosan megalapozott vélemény. Tehát itt az Akadémiának, a tudománynak úgy általában bőségesen volt tennivalója. Nem azt állítom, hogy az Akadémia tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő feladatait maximálisan ellátja, ezen is lehet még javítani, de úgy gondolom, hogy nemzetközileg is komoly sikere volt annak az animációnak, amivel az Akadémia elmagyarázta a laikusok számára, hogyan is történik egy oltás, hogyan működnek az MRNS-alapú vakcinák, miért nem kell attól félni, hogy ez a génjeinkbe beépül. Olyan nonszensz véleményeket kellett cáfolnunk, ami nem volt egyszerű. Nem lehet a tudományos tényeket pontosan leírni, mert az nem érthető, meg kellett találni azt a prezentálási módot, ami nem tér el a tudományos korrektségtől, ugyanakkor annyira egyszerűsíti le a problémát, hogy azt a laikus is megértse. (...) Aláírtunk együttműködési megállapodást az Emmivel a Covid-kutatásokkal kapcsolatban, hogy hozzáférjenek az Akadémia különböző kutatócsoportjai azokhoz az adatokhoz, amelyek egyedi módon álltak elő, hiszen óriási lehetőség az, hogy számos oltóanyagot párhuzamosan kezdtek használni Magyarországon, míg ilyen más ország nem volt, tehát a járványnak ugyanazon fázisában lehetett összehasonlítani különböző oltóanyagok hatékonyságát. Ez abszolút testhezálló feladat az Akadémiának. Pintér Sándor miniszter úrral, aki elnökölte az operatív törzset, kitűnő volt a kapcsolat, többször is jártam nála, ő is az Akadémián, hogy segítsük a kormányzatot, hogy a tudományos tényekre tudja alapozni a különböző lépéseit. Ez nem volt látványos, de a kormányzat is számos alkalommal köszönte ezt meg az Akadémiának, és a költségvetésünkben plusz forrást biztosított arra, hogy kidolgozzunk egy post-Covid stratégiát, illetve egy hosszabb távú pandémiás tervet, ha bármi hasonló történne, akkor ne érjen az bennünket készületlenül.

Továbbiak a teljes interjúban