A titokzatos hálózat, azaz mi is az az EFI?

Az alapellátás és a népegészségügy összekapcsolása világtrend, azonban a magyar háziorvosok a fejkvótaalapú finanszírozás miatt nem motiváltak abban, hogy népegészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak, ahogyan abban sem, hogy együttműködjenek az elsősorban preventív feladatokkal megbízott egészségfejlesztési irodákkal. Igaz, a kollégák közül sokan azt sem tudják, hogy működik ilyen hálózat – olvasható a medicalonline.hu portálján.

2012 és 2015 között uniós forrásból 61 egészségfejlesztési irodát (EFI) nyitottak az ország – elsősorban hátrányos helyzetű – kistérségeiben. A szakpolitika már több ízben is jelezte, hogy tovább növelnék az EFI-k számát, járásonként legalább egy irodát nyitnának, amely a tapasztalatok szerint 15 ezer lakos esetében tud érdemi prevenciós és egészségnevelési munkát végezni.

Az EFI pályázatok szakmai előkészítésében annak idején részt vevő Első Magyar Ellátásszervező Zrt. (EMESZ) vezérigazgatója, dr. Kuntár Ágnes korábban azt mondta, pályázati elvárás volt, hogy az irodák együttműködési szerződést kössenek a területükön dolgozó háziorvosok minimum 30 százalékával. Azonban ez a kötelezettség a kétéves pályázati időszak lezárultával megszűnt.

A kétéves pályázati időszakot követő ötéves ciklusra az állam vállalta az irodahálózat finanszírozását, csakhogy az adott hónapra fordítható pénz megérkezéséig olykor fél év is eltelik. A hat hónapos csúszást az esetek nagy részében a járóbeteg-szakellátók előlegezik meg, jellemzően ugyanis ezekhez csatoltan alakították ki az EFI-ket. Kisebb arányban akadnak önkormányzati fenntartók is. Azokkal az alapellátókkal tudna együttműködni, akik nem bánják a féléves késlekedést. Sok terhet tudnának levenni a háziorvosok válláról, azonban az EFI-hálózat felállítása után nem sikerült olyan indikátorrendszert kialakítani, ami arra ösztönözné a háziorvosokat, hogy az irodákba irányítsák a klienseket.