Az előrejelzésként használt szennyvíz adatok remekül korreláltak a két héttel későbbi fertőzöttségi adatokkal, kórházi számokkal - erre a lindések jöttek rá.
Elég sokatmondó, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett, „Tudomány és Parlament: Együtt a járvány ellen” című csütörtöki konferencián a tudomány részéről ott voltak a szakemberek, felszólalt az MTA elnöke, főtitkára is, politikus viszont egy sem ment el, írja a 444.hu. Pedig érdekes lett volna a politikusok véleménye, de legalább valakié, aki rendszeresen részt vesz az operatív törzs ülésein, hogy kiderüljön, mi alapján döntötték el például azt, hogy a járvány egyre súlyosbodó szakaszában lehessen sok tízezres Békemenetet tartani.
Az a konferencián rendre előjött a megnyitót elmondó Freund Tamás MTA-elnöktől kezdve a zárszót megkapó Kollár László MTA-főtitkárig, hogy a tudományos élet szívesen segíti a tanácsaival a döntéshozókat a járvány elleni védekezésben, félretéve a kormánnyal vívott korábbi, éppen a most hasznosnak bizonyuló alapkutatásokért folytatott harcát. Ezt - ezen a konferencián legalábbis - nem volt, aki megköszönje a döntéshozók részéről.
Az MTA a negyedik hullám elején, már augusztusban előállt járványügyi javaslatokkal, egyebek között azzal, hogy mérjek meg az idősek antitestszintjén, hogy van-e védettségük, és akinél nincs, azt gyorsan oltsák be, töröljék el az oltásoknál a regisztrációt, valamint kelljen védettségi igazolvány és maszk a tömegrendezvényeken és olyan zárt helyeken, ahol sokan vannak. Ez a kormánynál süket fülekre talált. Azóta az MTA elnöksége ezt megismételte októberben is, szintén kevés sikerrel. Ebben a felhívásukban is nagy hangsúlyt kapott, hogy fel kell venni a harcot az áltudományos és tudománytalan hírek terjesztőivel szemben, hogy növekedjen az átoltottság.
Kiderült a konferencián az is, hogy a szakemberek is információhiánnyal küzdenek. Müller Cecília távollétében helyettese, Surján Orsolya tartott előadást a járványról. Amiről Sarkadi Balázs biokémikus akadémikus a rendezvény végi kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy nagyon érdekes volt, látszik, hogy mennyi adata van a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, amihez ők nem jutnak hozzá. De nagyon jó lenne, ha kialakulna egy olyan kapcsolat, ami lehetővé teszi, hogy a mezei kutatók is hozzáférhessenek ezekhez az információkhoz, ez bővítené a szakmai tudományos előrejelzéseket, a szélesebb körű tudományos kutatásokat. Sajnos a helyettes tisztifőorvos ekkor már nem volt ott, így nem tudni, lesz-e ilyen együttműködés, vagy az NNK őrzi majd tovább az adatokat.
Kiderült, hogy a Magyarországon előrejelzésként használt szennyvíz-vizsgálatok adatai remekül korreláltak a két héttel későbbi fertőzöttségi adatokkal, sőt, a kórházi számokkal is. Erre nem az NNK jött rá, hanem a Linde gázforgalmazója. Úgy derült ki, hogy hívták őket, miért nem rakták fel a honlapra a heti adatokat. Amikor az NNK-nál visszakérdeztek, hogy ez miért fontos, a lindések azt mondták, ebből tudják, hogy melyik városi kórházban lesz szükség több oxigénre, és úgy intézik a szállításokat.