• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A világ egyik vezető agykutatója Szegeden

Lapszemle Forrás: delmagyar.hu

Miért okos az ember? Erre keresi a választ Karri Lamsa, aki már egy éve a Szegedi Tudományegyetem kutatója.

A világ egyik vezető agykutatóját sikerült elcsábítani Szegedre: a finn Karri Lamsa Oxfordot hagyta ott. Azt mondja, nem volt nehéz döntés, hiszen az emberi agy tanulmányozásához jelenleg nincs a szegedinél jobb szakmai műhely a világon. Arra keresi a választ, miben több az ember agya az állaténál – írja a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a delmagyar.hu portálja.

Az emberi agy tanulmányozásában Szeged a világ élvonalában jár. Tamás Gábor és Barzó Pál, az Idegsebészeti Klinika tanszékvezető professzora tíz éve valami újat kezdett itt, ennek köszönhetően pedig jelenleg ez a műhely az, ahol a leghatékonyabban lehet dolgozni. A 44 éves szakember úgy fogalmazott szakterületéről, a mikrohálózati idegtudományról, hogy az agy mikrocsipjeit tanulmányozza. Mint kiemelte, ezek többek között arra is választ adhatnak, mi különböztet meg bennünket az állatoktól, miért vagyunk mi okosabbak és tanulékonyabbak. Arra a kérdésre, vajon valaha megismerhetjük-e agyunk működését, a kutató határozott nemmel felelt. De szerinte nincs is erre szükség. A világegyetemet sem cél megismerni, de vizsgáljuk a bolygókat, majd később a galaxisokat, és mindig újabb és újabb felfedezéseket teszünk. Valahogy ez is így működik – jegyezte meg a kutató.