A világ másolná népegészségügyi intézkedéseinket

Mint ismeretes, a második Orbán kormány egészségügyért felelős államtitkára, aki indult a tisztségért, ám a hat induló jelölt közül az első ötbe sem került be - olvasható a figyelo.hu portálon.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója elmondta, „a WHO főigazgatói posztja a nemzetközi diplomáciai folyamatok erőterében dől el, ezért semmi esélye nem volt. „Olyan volt ez a verseny nekem, mint az izlandi válogatott számára a futball Európa-bajnokság" - fogalmazott. „Tapasztalatból tudtuk szakmai stábommal, hogy a magyar egészségügynek van néhány megoldása, amiről a legtöbb helyen csak álmodoznak és ezeket érdemes feltenni a világ egészségpolitikai térképére. Tudtuk, hogy ha részt veszek egy ilyen kampányban, számos ország egészségügyi vezetőjével találkozom, s ezt a kapcsolati tőkét felhasználhatjuk arra, hogy népegészségügyi kezdeményezéseinkről a világ is tudomást szerezzen" - magyarázta a lapnak Szócska Miklós.

Arra a kérdésre, hogy ha számolt azzal, hogy a nemzetközi politikai és gazdaságdiplomáciai erőviszonyok függvénye a poszt elnyerése, honnan vette a bátorságot mégis, hogy megméretteti magát, Szócska Miklós azzal érvelt: „ Az igazi gyilkosok ma már nem a járványok, hanem a nem fertőző krónikus betegségek. Ezek már nemcsak a nyugati világban, hanem a fejlődő országokban is átveszik a főszerepet. Tehát nem a világjárványok veszélyeztetik az emberiséget, hanem az életmódunk. Azaz az, hogy mit eszünk, mit iszunk, mennyit dohányzunk, milyen levegőt szívunk.

Honnan vette Magyarország a bátorságot, hogy a mienkénél sokszorta gazdagabb országok globális vállalatait megadóztatta, s 76 nap alatt elfogadtatta az országgyűléssel a nemdohányzók védelméről szóló törvényt és bevezette a népegészségügyi termékadót? Ezek a jogszabályok az én államtitkári megbízatásom idején születtek. Itthon a gyártók 40 százaléka évek óta kevesebb sóval, cukorral mérgezi az embereket. Innen jött a bátorság. Azt mondtuk, hogy akármit csinálunk, hosszú távon a globális marketing és a globális életmód fel fogja őrölni azokat a kezdeményezéseket, amelyek hosszú távon elengedhetetlenül szükségesek az emberiség megmentéséhez.

Itt az ideje, hogy erről nyíltan beszéljünk világszinten is. A WHO-ban is." Beszélt arról is hogy a kormány támogatta-e a jelölését. „Maximálisan, az a lelkesedés, ahogyan a magyar diplomácia beleállt ebbe az ügybe, és tolta, olyan volt, mintha egy bobban ültem volna" - nyilatkozta. Úgy látja, számos jövőbe mutató hozadéka van a kampánynak, ezt már most tapasztalja. „Több tucat afrikai, dél-amerikai és ázsiai ország egészségügyi vezetőjével, képviselőjével találkoztam, s ezek a kapcsolatok tovább élnek. Folytatódnak a tárgyalások arról, hogy a magyar gyógyszeripar szereplői új piacokat szerezzenek vagy visszatérjenek oda, ahol egyszer már jelen voltak, csak kiszorultak" - érvelt.

A volt államtitkár a lapnak arról is szólt, hogy súlyos finanszírozási gondokkal küzd az Egészségügyi Világszervezet. „Miközben a gyermekbénulást egy-két éven belül legyőzi az emberiség, a WHO alkalmazottainak 20 százalékát a gyermekbénulás leküzdésére adott donációkból finanszírozzák. Ha nincs gyermekbénulás járvány, akkor adományok sem érkeznek majd a világszervezethez. „A járványügyi védekezés csapatait a világ fejlődő részén egy olyan erőforrásból foglalkoztatják, ami két év múlva kiszárad. Elképesztő, de a WHO-n belül jelenleg nincs egy forrásteremtéssel foglalkozó központi „fundraising" főosztály, a program csoportok egymással vetélkednek, így próbálják az erőforrásokat maguknak megszerezni ugyan azoktól a donoroktól."- mutatott rá.

Ha világjárvány törne ki, arra sem lenne elegendő pénz. A sürgősségi védekezési alap körülbelül egynegyede van feltöltve adományokkal, tehát jelenleg valóban nincs elég pénz. Az erőforrások 80 százaléka önkéntes adományokból, pántlikázottan érkezik, konkrét országokban konkrét feladatokra költhető el." A volt államtitkár arról is szólt, hogy a világjárványok kommunikációjában benne van az ipari marketing is nagyon erősen. Arról, hogy mit gondol a szuperkórház ötletéről, s kelljen-e a magyar állampolgároknak co-payment-et fizetnie, így válaszolt:. „Ha emlékszik még a szociális népszavazásra, érthető, hogy ezeket a szavakat, hogy „co-payment" és vizitdíj, vagy alapcsomag töröltem a szótáramból. Az alapcsomag meghatározása politikailag kivitelezhetetlen" - mondta Szócska Miklós.

További részletek az e heti Figyelőben (2017/07)!