• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A vírus, ami kezelés nélkül szinte mindig halált okoz

Lapszemle 2022.03.23 Forrás: Telex
A vírus, ami kezelés nélkül szinte mindig halált okoz

 A veszettséget okozó vírus arra veszi rá az fertőzötteket, hogy harapjanak.

Sokakban felmerült, hogy a globális felmelegedés miatt sok olyan kórokozó kerülhet elő a permafroszt alól, amit sok százezer éve hibernál, és ez komoly fenyegetést jelenthet az emberiség számára. Ezzel szemben van egy vírus, ami már emberemlékezet óta jelen van a környezetünkben, és ha nem kezelik a megfertőződés utáni néhány napban, szinte 100 százalékban halálos. Ez a veszettség - írja a telex.hu.

A betegséget okozó vírus azért kifejezetten veszélyes, mert egyrészt Antarktika kivételével az összes kontinensen jelen van, és akár három hónapig (vagy akár egy évig) is lappanghat a szervezetben, mire megjelennek az első tünetek – ekkor viszont a legtöbb fertőzött számára már túl késő.

Az emberek leggyakrabban állati harapás útján kapják el, a WHO szerint az esetek 99 százalékában kutyaharapás által. A vírus a nyállal terjed, így az az érdeke, hogy a gazdatest minél több állatot megharapjon. Ezt az idegrendszert támadva képes megtenni, ezért nem mindegy, hol harapják meg az embert – minél rövidebb az út az agyig, annál hamarabb jelennek meg a tünetek.

Az állatoknál és embereknél nagyon hasonló a betegség lefolyása. A lappangási idő után először influenzás tünetek jelentkeznek: láz, fáradékonyság, levertség, gyengeség. Emellett megjelenhet viszketés és a seb körül égő érzés is. Ezután, ahogy az agy gyulladása fokozódik, megjelenik a feszültség, paranoia, szorongás, hidrofóbia (a betegek félnek a víztől, mert nehezen nyelnek) és alkalmanként légiszony (azaz a huzattól vagy friss levegőtől való félelem).

Ahogy a légúti betegségeket okozó vírusok köhögésre ingerlik az embert elősegítve a terjedést, a veszettséget okozó vírus arra veszi rá az fertőzötteket, hogy harapjanak. Az ingerlékenységhez és agresszióhoz fokozott nyáltermelés is jár. A kutyák ebben a mániákus harapós időszakban rekedten ugatnak és gyakran emészthetetlen tárgyakat is megesznek (például fát, követ, szalmát, szögeket). Ezt kóborlási kényszer követi, akár 100 kilométert is képesek megtenni (a fertőzött emberekre is igaz), mielőtt beáll az utolsó, paralízises stádium, amikor elsőként a végtagok bénulnak le, majd a teljes test míg a beteg meg nem hal.

További részletek a cikkben.