A vírus ellen a legprofibb intenzívterápiás csapat is zöldfülű

Hét éve mindenki a Debreceni Egyetem intenzívterápiás orvosairól beszélt, akik 90 napon keresztül lélegeztettek egy agyhalott kismamát, és végül szerencsésen világra segítették a magzatát. A legsúlyosabb állapotú koronavírus-fertőzöttek lélegeztetése azonban még ezt az intenzívterápiás csapatot is olyan kihívás elé állítja, hogy hetek óta babákon gyakorolják a fogásokat. Miért ilyen nehéz a súlyos állapotú fertőzöttek lélegeztetése? Miért kell gyakorlott orvosokat megtanítani a védőruhák használatára? Ha elfogynának a szabad lélegeztetőgépek, ki döntene, melyik betegnek jusson és melyiknek ne? A Válasz Online Fülesdi Bélát, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika igazgatóját kérdezte.

 – Ön is hallott már olyan felvetést, hogy jobb a járvány elején megbetegedni, mert akkor még van elég szabad lélegeztetőgép? 

– Igen, de ezt olyan emberek mondják, akiknek fogalmuk sincs, milyen súlyos állapottal jár a lélegeztetés. 

– A lélegeztetőgépen levő betegek fájdalomcsillapítót kapnak, és altatják őket. Ez a folyamat tényleg akkora szenvedést okoz? 

– Normál esetben belégzéskor beszívjuk a levegőt, a gép viszont ezzel ellentétesen benyomja a tüdőbe a levegőt. Ez egy feszítő érzést okoz, ami főleg addig kellemetlen, amíg az intenzív terápiás orvos kititrálja (térfogatelemzéssel kiszámolja – a szerk.), hogy az adott betegnek mekkora nyomásra és egyszeri belélegzett levegőmennyiségre van szüksége. A fájdalomcsillapítás és az altatás abban segít, hogy ez minél jobban tolerálható legyen, és a beteg összhangban lélegezzen a lélegeztetőgéppel.

– Sorban ürítettek ki az elmúlt napokban az országban olyan kórházi egységeket, ahol vezetékes orvosi oxigén van az ágyak mellett, lélegeztetőgép viszont nincs. Az oxigén önmagában is segíthet? 

– Külön kell választani az oxigénterápiát és a lélegeztetést. Az oxigénterápia során a környezetinél magasabb oxigéntartalmú levegőt lélegez be a beteg. A környezeti levegőben 21 százalék az oxigén, egy maszkkal vagy orrszondával ezt a szintet emeljük fel arra a százalékra, ami a páciensünknek optimális. 

– A beteg ilyenkor önállóan lélegzik? 

– Igen, az oxigénterápia a kevéssé súlyos állapotúaknak segít.

(...)

–A napokban bejárta a világsajtót egy amerikai orvos videója, aki szerint nem szabad életmentő megoldásként tekinteni a lélegeztetőgépre, mert éppen emiatt hal meg a lélegeztetett betegek 80 százaléka. Nem találtam meg a mögötte levő tudományos közleményt. Ön igen? 

– Nem, és nem véletlen, hogy ez nem egy tudományos lapban jelent meg. Itthon is hallunk olyan magányos harcosokról, akik szeretnék a nevüket valami forradalmian új gondolathoz kötni.

– Térjünk akkor vissza a tudományosan bizonyított megoldásokhoz. Különös látvány, hogy az intenzív osztályokon hasra fektetik a betegeket. 

– Legalább 12-16 óra hosszan hasra kell fordítani őket, mert így a tüdőállományuk nagyobb részét tudjuk hatékonyan átlélegeztetni. A tüdő nagy része beteg, ezért minden átlélegeztethető tüdőszakaszt nagyon fontos megnyerni. Most már szerte a világon ezt javasolják. 

– Debrecenben is forgatják a betegeket? 

– Igen. 

– Magyarországon nagyon magas, tíz százalékos az igazolt fertőzötteken belül az elhunytak aránya. Ön szerint mi ennek az oka? 

– Nem túl informatív ez az arányszám, hiszen sokan úgy eshettek át a fertőzésen, hogy ők maguk sem tudtak róla, mert nem voltak tüneteik vagy csak nagyon enyhék. Hasznosabbnak tartom az egymillió lakosra jutó halálozást összehasonlítani a különböző országok között, mert az sokkal kifejezőbb, és abban a magyar egészségügy nem áll rosszul. Továbbiak a cikkben