A vírus még köztünk van, a veszély nem múlt el

A nyár el is csendesítheti, de fel is lobbanthatja a koronavírus-járványt – mondta a Népszavának Kemenesi Gábor virológus a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, aki szerint a lazítás vírus-szempontból egyértelműen veszélyes.

Erősebb vagy gyengébb ellenfélnek látszik a vírus, mint hatvan nappal korábban?

Ezt nehéz lenne így mondani, még mindig ugyanaz az ellenfél, mint eddig és ugyanúgy komolyan kell venni. Még bármi megtörténhet.

Vissza lehet térni a korábbi életmódunkhoz?

Amit föl kell adnunk, az a biztonságérzet, amiben eddig éltünk. Azokat a korlátokat, amiket az elmúlt hetekben megszoktunk, jó eséllyel meg kell tartani, míg a vírus itt lesz. Ázsiában is megfigyelhető volt a SARS-járvány után, hogy egész komolyan elterjedt a maszkviselés és az egyéb, légúti vírusok elhárítására irányuló közösségi szokások is megmaradnak.

Időszerű most lazítani?

Nem tudom. Az újranyitás vírus-szempontból egyértelműen veszélyes. Mindenki vésse a fejébe: a vírus még köztünk van, a veszély nem múlt el, csupán időt nyertünk más országokhoz képest, hogy felkészüljünk a következő hónapok folyamatos harcára a vírussal.

Mi történt azóta, hogy két hónappal ezelőtt megtaláltuk az első beteget és elkezdődött a versenyfutás a vírussal? Mi indokolta akkor a bezárkózást?

Láttuk, hogyan szabadul el a járvány Európa országaiban, de látszott, hogy nálunk nem fog olyan magasságokat megütni, mert volt időnk okulni abból, hogy mi történik nyugaton és ennek megfelelően intézkedni. Logikus és ésszerű döntések voltak a korlátozások, a bezárások, hogy ne hagyjunk teret a vírusnak, amit sokan hurcoltak haza Nyugatról. Azt mi, a Magyarországon terjedő vírus genetikai vizsgálatával is bizonyítottuk, hogy azt elsősorban a korlátozások bevezetésekor nyugatról hazatérők hozták be az országba. Március második felében arra voltunk kíváncsiak, hol tart a járvány, 32 vírusgenomot néztünk. Azokon az látszott, hogy sok európai helyről került hozzánk vírus, és volt néhány földrészeken átnyúló behurcolás is. Ugyanez volt megfigyelhető a régió más országaiban is, például Lengyelországban.

Mi az, amin még nem vagyunk túl?

Még mindig túl sok ország gócpont, azaz megvan az esélye, hogy onnan behurcolják más területekre. A picit jobb hír az, hogy a társadalom, a hatóságok most már némileg tudatosabbak a vírussal szemben. Ha hozzánk visszatér, már nem érhet bennünket annyira váratlanul, mint legutóbb. De arra, hogy hogyan tér vissza, nagyon sokféle forgatókönyv létezhet. Azt mondhatjuk: értékes időt nyertünk a második hullám előtt a felkészülésre. A világon egyetlen országban sem érte el az átfertőzöttség azt a szintet, aminél fellégezhetnének.

Megtudtuk-e mindazt az elmúlt 60 nap alatt, amit nagyon meg akartunk tudni erről a vírusról, a járványról?

Tudósként azt kell mondjam, hogy szerintem húsz év múlva sem fogunk annyit tudni, mint szeretnék. Ugyanakkor a kritikus kérdésekből jó párat már sikerült megválaszolni. Például a vírus genetikai állományát már az első két hétben sikerült feltérképezni Kínában. Az alapján készülhettek diagnosztikai tesztek, elindulhattak az ellenanyag-, vakcinafejlesztések. Azonban még mindig nyitott egy csomó kérdés, például az immunitásunkra vonatkozóak. Például, akik most védettséget szereztek, a következő hullámot, következő érintkezést, hogy vészelik át?

Mi az, amit viszont egészen biztosan tudunk a vírusról, amihez lehet igazodni, alkalmazkodni?

A legfontosabb tudásunk jelen pillanatban az, hogy az új koronavírus cseppfertőzéssel terjed, komolyabb, mint az influenza. Mindez meghatározza a védekezési lehetőségeinket. Azaz a fertőzés ellen jelenleg a legtökéletesebb védekezési eszköz a szájmaszk, a kézmosás, az arc érintésének kerülése, a közösségi távolságtartás.

További részletek a cikkben.